Kapcsolattartás erőszak gyanúja esetén

Nehéz lehet jó döntést hozni, amikor elvált szülők gyereke kapcsán a kapcsolattartásról úgy kell határozni, hogy felmerül az erőszak gyanúja - tudd meg, hogyan képviselhető egy ilyen helyzetben is a gyerek legfőbb érdeke, és érvényesíthetőek az Őt megillető jogok.

Hintalovon

2018.05.31.

A kapcsolattartási ügyekben gyakran felmerül kérdésként, hogy a gyermekétől különélő szülőnek milyen jogai vannak, amelyeket továbbra is közösen gyakorolhat a szülői felügyeletet gyakorló szülővel. Amennyiben a kapcsolattartást megelőzően, vagy az alatt erőszak gyanúja merül fel, az alábbi általános tájékoztatót nyújtjuk a hozzánk fordulószemélynek.

Általános tájékoztató kapcsolattartási ügyben, erőszak gyanúja esetén

Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük.

1. A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg

A kapcsolattartás minden esetben a gyerek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk). Joga van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joga van, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. Amennyiben a gyermek számára nem biztonságos, veszélyeztető a kapcsolattartás formája, akkor nem kell és nem is lehet a kapcsolattartásra kényszeríteni (se fizikai erőszakkal, se érzelmi ráhatással), hiszen a kapcsolattartás minden esetben a gyermek joga. A gyermekkel együtt élő szülőnek támogatnia kell, hogy a gyermek kapcsolatot tarthasson a különélő szülővel, azonban ez a támogatás nem kerülhet versengő helyzetbe azzal a szülői kötelezettséggel, hogy ami a gyermeket veszélyeztető helyzetek megelőzésére és a gyermek erőszaktól való védelmére vonatkozik. A kapcsolattartásnak nem csak fizikai formái vannak, hanem olyan alternatívák is rendelkezésre állnak, mint pl.: telefon, skype, stb.

2. Minden gyermeket megillet az erőszakmentes gyermekkorhoz való jog

Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben, az 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6.§ (5) alapján. A jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget érzelmi, verbális és fizikai erőszak között , minden esetben érvényesülnie kell a gyerekek védelme alapelvének.


„Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul
.”- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓA gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”)

A szülők közötti folyamatos konfliktus a gyerek veszélyeztetése szempontjából magas kockázatú helyzetnek minősül, így a szexuális bántalmazás minősítése nélkül önmagában is súlyosan veszélyeztető kockázatnak minősül. Amennyiben felmerült a gyermekbántalmazás gyanúja, a védelem kötelezettsége elsősorban a szülőjé, másodsorban pedig a gyermekvédelmi rendszeré.

A védelem kötelezettsége számos formában érvényesülhet, attól függően, hogy milyen típusú erőszakról van szó:

  • az erőszakot alkalmazó szülő tájékoztatása, figyelemfelhívás
  • a pozitív (erőszakmentes) gyermeknevelési technikák megismertetése, elsajátítása•érzékenyítés az erőszak gyerekekre gyakorolt hatásáról
  • támogatás az erőszakot alkalmazó szülőnek a saját szülői szerepben való megerősödés (és ezzel párhuzamosan az erőszakmentes gyermeknevelés) érdekében
  • a bántalmazó, veszélyeztető helyzetek megszüntetése.

A fenti védő-óvó intézkedések egy része a szülők által is kezdeményezhető és igénybe vehető, más részük a gyermekvédelmi alapellátás (gyermekjóléti szolgálatok) kompetenciájába tartozik; és mindegyik alkalmazható és elrendelhető hatósági vagy gyermekvédelmi intézkedés keretében.

3. Bántalmazás, veszélyeztetés esetén a gyermeket az erőszaktól védjük és nem a kapcsolattartástól

Az 1. és 2. pontban ismertetett gyermekjog nem minden esetben verseng egymással, ha a kapcsolattartásoknál merül fel az erőszak gyanúja. Ahogyan az látható a 2. pontban, a kapcsolattartások során tapasztalható bántalmazás/erőszak megszüntetése nem csak a kapcsolattartások megszüntetésével érhető el. Attól, hogy mi azt gondoljuk, hogy a gyerek sérült, nem biztos, hogy így is van. Ezért nagyon fontos, hogy támogató, megerősítő, elfogadó módon viselkedjünk vele, érezze, hogy számíthat a szülőre.

Gyermekjogi szempontból nagyon fontos annak megelőzése, hogy a gyerek a kialakult helyzetben sérüljön, vagy további sérüléseket szerezzen. A kapcsolattartások idejére vonatkozó bántalmazás gyanúja minden ilyen esetben kiegészül azzal a gyermek számára veszélyeztető, bántalmazó helyzettel, hogy a szülőtársak között fennálló elmélyülő konfliktus negatívan befolyásolja a gyerekek jóllétét. Az ilyen helyzetek mielőbbi, lehetőség szerint konszenzuson és a szülők közös erőfeszítésén alapuló megoldása tehát alapvető gyermeki érdek.

Ehhez az alábbi technikákat szoktuk sikerrel ajánlani az érintett szülőknek:

  • gyermekközpontú mediációs eljárás-a szülők között kialakult konfliktus feloldására, kapcsolattartás újraszabályozására
  • szülő coaching-a saját szülői szerepük megerősítésére, amelybe tágabb családtagok is bevonhatók
  • mindezek mellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő(tényszerű) támogatást kapjanak a kialakult helyzetről

A gyerek jelzését arra, ha bántalmazás vagy erőszak éri, mindig komolyan kell venni, és mindent meg kell tenni a védelme érdekében. Gyermekjogi Alapítványként nincsen lehetőségünk megítélni, hogy történt-e bántalmazás, ennek megállapítása minden esetben az eljáró hatóságok, gyermekvédelmi intézmények dolga.

4. A gyermekeket megilleti a véleménynyilvánítás és a saját ügyben való részvétel joga

A 2013. V. törvény 4:148. § rendelkezik a gyerek döntésekbevaló bevonásáról, amelynek értelmében a szülőknek a gyermek véleményét -korára, érettségére tekintettel -megfelelősúllyal figyelembe kell venniük. Az ilyen típusú konfliktus helyzetekben a felnőtt nehézségek kerülhetnek előtérbe, de fontos lenne, hogy minden esetben a gyerek véleményét is meghallják a felnőttek.

5. A közösen gyakorolt szülői jogok

A 2013. évi V. törvény ( továbbiakban: Ptk. ) 4:173-174. § rendelkezik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélőszülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Ennek fényében a külön élő szülő joga, hogy információt kérjen és kapjon gyermeke jóllétéről, lakhelyéről és tanulmányairól. A Ptk. rendelkezései értelmében (4:175.§) a különélő szülők a gyermek sorsát érintőlényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ha a különélő szülők egyes, a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Médiaszereplés alapelvei gyerekeknek

Hogyan bánhat a gyerekkel egy riporter? Mire érdemes figyelni, ha gyereked médiaszereplésre készül? Töltsd le gyerekeknek szóló anyagunkat!

mi értelme az online kérdőíveknek

Van értelme kitöltenem? Kérdőíves konzultációkról gyerekeknek

Mire jó egy online kérdőív? Tényleg számít, mit gondolnak a gyerekek? Honnan tudhatjuk, hogy nem élnek vissza vele?

60 léleksimogató mondat – Plakát

Megerősítő, pozitív mondatok a mindennapi gyerekneveléshez: 60 jó mondat, amit neked is ismerned kell! Töltsd le plakátunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart