InternetMost

A kutatás legfontosabb eredményei

Mit jelent a gyerekeknek az internet?

  • Elsősorban lehetőséget jelent nekik a számukra fontos emberekkel való kapcsolat tartására, szórakozásra, tájékozódásra, tanulásra. Leköti a figyelmüket, és csak töredékük tekint arra főként, mint az önkifejezés, az egyenlő esélyek vagy név nélküliség lehetőségére.
  • A gyerekek elsősorban arra használják a netet, hogy kapcsolatot tartsanak másokkal (78%), és tanuljanak, megoldják a házi feladatukat (63,6%).
  • A gyerekek 40%-a szerint több időt tölt a neten, mint szeretne vagy mint szükséges. Míg azonban a lányok fele érzi így (47%), a fiúknak csak harmaduk (32%).
  • A fiúk és a lányok nethasználata sok dologban eltér: az online játékok, videómegosztó oldalak (pl. Youtube) használata a fiúkra, a közösségi oldalak (pl. Facebook, Instagram) pörgetése, a film- és sorozatnézés, online tanulás a lányokra jellemzőbb.
  • Az eredmények szerint a gyerekek több mint a felének (53,1%) különbözik az online kommunikációja az offline-tól, azonban nem meghatározó módon. Több mint a negyedüknél (28,7%) meghatározó ez az eltérés, ráadásul a webes közegben érzik magukat komfortosabban. Csupán a gyerekek 18,1%-ánál nincs eltérés az online és az offline kommunikáció között.
  • Túlnyomóan azért követnek valakit a neten, mert szórakoztatóak, érdekesek vagy tetszik nekik a stílusuk. Míg a fiúk számára nagyobb jelentősége van ebben annak, hogy nem kell olvasni, szórakoztatóak és érthetővé tesznek bonyolult dolgokat, a lányok számára jobban számít a stílus, és ha hasonlóak a problémáik. Túlnyomó többségük nem érzi úgy, hogy hatással lennének rájuk az influencerek.
  • A gyerekek legszívesebben megbízható weboldalakról tájékozódnak, ezt követik a kortársak, majd a szülők. A Youtube és az Instagram megelőzi a tanárokat és a tananyagot is.
  • Szöveges válaszaik alapján a gyerekek túlnyomó többsége úgy érzi, a digitális tanrend és a járványhelyzet nem befolyásolta számottevően a netes szokásait és annak jellegét.
  • Szinte minden gyerek rendszeresen használ okostelefont (98,2%), de akadnak olyanok is, akik még hagyományos mobiltelefont használnak (1,8%). 65,7%-uk laptopot, 40,9%-uk pedig asztali számítógépet használ, a tablet és az okosóra kevésbé elterjedt.

Mi zavarja a gyerekeket a neten, és mire lenne szükségük?

  • 5-ből 4 gyerek biztonságban érzi magát a neten, minden 5. azonban nem találja azt biztonságosnak (22,3%). Ez az arány kb. ugyanakkora, mint a lakóhelyen, iskolában vagy kortársak között érzett biztonság esetében.
  • A gyerekek biztonságérzetét elsősorban nem az online vagy az offline működés befolyásolja, hanem sokkal inkább az, hogy milyen közegben használják az internetet.
  • Amikor új oldalakat, applikációkat töltenek le, minden 2. gyerek (49,4%) nem érzi magát biztonságban, angol nyelvű oldalakon ez minden 3. gyerekre igaz (31,7%).
  • Kevesebben érzik biztonságban magukat a kortársaik körében (14,1%), mintha a neten beszélgetnének velük (20,5%).
  • Legjobban a sok reklám (82,8%), az álhírek és nem megbízható, félrevezető információk (62%) zavarják a gyerekeket a neten. A netes zaklatásnál, visszaéléseknél is jobban zavarja őket, hogy elveszi az időt mástól, vagy konfliktust jelent a családdal.
  • Az internet kihasználásához a legfontosabb lenne a gyerekeknek, ha nem akadozna a hálózat, korlátlan elérésük, jobb angol tudásuk és több számukra érdekes tartalom lenne.
  • Az internet lehetőségei szempontjából a fiúk fontosabbnak tartják a lányoknál a jó eszközöket, és hogy a családjuk ne tiltsa vagy korlátozza azok használatát; míg a lányoknak a biztonság, az ismeretek és a segítség fontosabb, mint a fiúknak.

Mit gondolnak a gyerekek a netes szabályokról? Mi érdekli őket?

  • A gyerekek szerint a szülők kevésbé érdeklődnek az iránt, hogy mit csinálnak a neten, mint hogy mit ettek, vagy hogy néznek ki. A legtöbb felnőttet az iskolai teljesítmény érdekli, de közel ennyinek fontos az is, ha a gyerek bajban van vagy általában mi történt vele.
  • A szülők 40%-a 5-10 percet beszélt a gyerekekkel az online biztonságról, és csak harmaduk szánt rá fél óránál többet.
  • A gyerekek kicsit több mint negyede (28,6%) érzi úgy, hogy eleget beszélgetnek a netes biztonság különböző területeiről. A gyerekeket elsősorban az érdekli, hogy hogyan tudják felismerni a megbízható forrásokat, embereket (51,7%), és hogyan használják fel az adataikat (42,6%). Az internetfüggőség felismeréséről és a visszaélések következményeiről is többet beszélgetnének.
  • A gyerekek ötöde szerint a szüleik nem foglalkoznak az online jelenlétükkel, biztonsággal (20,2%). A nettel kapcsolatban a szülőket elsősorban az interneten eltöltött idő és a gyerekek biztonsága foglalkoztatja. Ritkán fókuszálnak a gyerekek online kapcsolataira (9,3%), és csak töredékük figyelme irányul főként arra, hogy mi érdekli a gyerekeket a neten, vagy milyen oldalakat, alkalmazásokat használnak (2,3%). A szülők 27,7%-a átfogóbb szemlélettel közelít, és ez mind együtt fontos nekik.
  • A gyerekek által szövegesen megosztott, otthoni internethasználatra vonatkozó szabályok többsége vagy nem konkrétan meghatározott, vagy egy időkorlátot szab meg. A gyerekek jelentős része a bizalomra és felelősségvállalásra épül

Milyennek látják a gyerekek a digitális oktatást? Mi segítene nekik?

  • A gyerekek fele szerint gördülékenyen ment az átállás, és többségük nem érezte úgy, hogy hátrányba került volna a többiekhez képest (82%). A gyerekek jelentős része, 10-ből 4-en úgy érezték, hogy hatékonyabban tudnak így tanulni (42,2%), és figyelembe vették a diákok véleményét (41,5%).
  • 3-ból 2 gyerek szerint romlott az oktatás minősége, és tizedük mondta, hogy igazából nem valósult meg náluk a digitális oktatás.
  • A gyerekek kétharmada érezte úgy, hogy az iskola kevésbé tisztelte a szabadidejét (63,9%), valamint nehezebben volt követhető, hogy miből mi a feladat (61,9%). Harmaduk mondta, hogy több egyéni figyelmet kapott (29,3%), és motiválónak, inspirálónak tartotta ezt a helyzetet (36,3%).
  • Az eredmények összességében a megosztottságot tükrözik: 53,7%-uk elégedetlen és 46,3%-uk elégedett volt a digitális oktatással. Regionálisan jelentős különbségek láthatók ebben. Míg az ország fejlettebb részeiben az átlagnál elégedettebbek voltak a gyerekek, addig az ország keleti részében jóval nagyobb elégedetlenség volt tapasztalható.
  • A leginkább az segítene a digitális oktatás minőségén, ha a tanárok ugyanazt a felületet használnák, az online térnek megfelelő módszerrel tanítanának és jobban tudnák használni a digitális felületeket. Az is fontos számukra, hogy több információt kapjanak arról, mit és hogyan kell megtanulni, mely elsősorban a városokban és falvakban jelentett problémát. A gyerekek szövegesen megosztott javaslatainak zöme ugyanakkor a túlzó elvárásokra és a leterheltségre vonatkozott.
  • A kutatás rámutat az internethez és eszközökhöz való hozzáférés egyenlőtlenségére is, mely hangsúlyosabban megjelent a szakiskolások és szakközépiskolások, illetve a megyeszékhelyen és falun élő gyerekek által jelzett problémák között.
  • A gyerekek háromnegyede elsősorban az iskola által használt, hivatalos felületen tartja a kapcsolatot a tanárokkal (pl. KRÉTA, Google Osztályterem, MS Teams), de magas azoknak az aránya, akik a közösségi médiában, pl. Facebookon, Viberen, létrehozott osztálycsoporton keresztül (14,4%) vagy privát beszélgetésekben (8,3%) kommunikálnak.

Mit gondolnak a jövőről és mi segítene a gyerekeknek a digitális világban?

  • A jövő szempontjából a digitális világgal kapcsolatban is az oktatás minőségét (68,8%) és a gyerekek véleményének figyelembevételét (55,2%) tartják a gyerekek a legfontosabbnak. Szöveges válaszaikban is messze a legtöbben az oktatás helyzete foglalkoztatta őket.
  • A digitalizáció hatásáról is többen megfogalmazták aggodalmukat. Ezek többsége az elidegenedésről, a személyes kapcsolatok gyengüléséről és a digitalizáció túlzott uralmáról szóltak, és csak elvétve utaltak az online biztonságra vagy az internet szabadságának korlátozására.