Hogy néz ki egy büntetőeljárás, milyen szakaszai vannak? - Gy.I.K. a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványon

Hogy néz ki egy büntetőeljárás, milyen szakaszai vannak?

1. A rendőrség tudomást szerez arról, hogy bűncselekmény történt (valaki feljelentést tesz, vagy tetten érik az elkövetőt, stb). A feljelentést lehet szóban, írásban vagy akár online(ügyfélkapun keresztül) is tenni.

 

Az ügyben eljáró hatóságnak 3 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a feljelentést. Dönthet úgy, hogy elrendeli a nyomozást, amennyiben a feljelentés alapján bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn. Azonban dönthet úgy is, hogy a feljelentést elutasítja, és további lépéseket nem tesz az ügyben.

 

2. Elkezdődik a nyomozás annak kiderítésére, hogy mi történt pontosan, és ki mit

csinált. Ennek része, hogy beidézik mindazokat, akik valamilyen információval szolgálhatnak (ők a tanúk). A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek, pl. házkutatást tarthatnak, foglalhatnak tárgyi bizonyítékokat, szakértői véleményeket kérnek. Sor kerülhet szembesítésre (18 éven aluli sértett esetén vagy beismerő vallomás esetén mellőzhető).

 

3. A bizonyítékok alapján megállapítják a tényállást, azt, hogy mi történt, és hogy az milyen bűncselekménynek felel meg. Ezután az ügyészség vádat emel.

 

4. Itt kezdődik a bírósági szakasz. A bíróság megvizsgálja a vádat, és dönt a vádlott felelősségre vonásáról. A közvetlenség elve miatt itt ismét tanúk beidézése, bizonyítékok vizsgálata zajlik.

– Ha nincs elég bizonyíték, akkor a bíróság bizonyítékok hiányában lezárja az eljárást.

– Ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy ami történt, az nem bűncselekmény, akkor is lezárja az eljárást, és nem szab ki büntetést.

– Ha úgy találja a bíróság, hogy megáll a vád, akkor ítéletben büntetést szab ki a vádlottra.

 

5. A bíróság döntésével szemben fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén az ügy másodfokra kerül. Ha senki nem fellebbez, akkor a bíróság döntése jogerőssé válik (ami azt jelenti, hogy ez lesz a végleges ítélet).

 

6. Másodfokon a bíróság vagy helyben hagyja az elsőfokú bíróság döntését, vagy megváltoztatja, vagy új eljárás lefolytatására szólítja fel az elsőfokú bíróságot (mert hibás volt az eljárás).