A gyerek nem akar kapcsolatot tartani a különélő szülőjével? - Gy.I.K. a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványon

A gyerek nem akar kapcsolatot tartani a különélő szülőjével?

Az egyik legnehezebb helyzet, amikor a gyerek nem akar találkozni a külön élő szülőjével. Sok esetben a legtöbb szülő „örül” ennek, mintegy bizonyítékként arra, hogy „lám, a gyerek sem akar vele találkozni, nem véletlenül váltam el én is tőle”. Fontos azonban azt szem előtt tartani, hogy a gyereknek (bántalmazó, a gyerek egészséges fejlődését veszélyeztető szülők kivételével) mindkét szülőjére szüksége van. Érdemes egy pillanatra feltenni magunknak azt a kérdést, hogy – ha nem merül fel a bántalmazás – akkor vajon a gyerek azért nem akar a másik szülővel találkozni, mert neki van valami problémája vele, vagy azért nem, mert én, a másik szülő nem bízom meg a volt partneremben, esetleg negatívan nyilatkozom róla a gyerek előtt. Az első esetben érdemes arról beszélgetni a gyerekkel, hogy miért érez úgy, ahogy, hogyan tudna erről a másik szülővel is beszélgetni. A másik esetben azonban igyekezni kell a saját érzéseinket vagy sérelmeinket félretenni, és arról beszélgetni a gyerekkel, hogy miért fontos neki, hogy találkozzon a másik szülővel is.

Bántalmazásgyanú esetén az adott ügy egyedi körülményeire tekintettel lehet érvényesíteni „a gyereket az erőszaktól óvjuk, nem a szülőtől” alapelvét, és biztonságos körülmények között lehetőséget teremteni a gyerek szükségleteinek és legfőbb érdekének elsődlegessége mellett a kapcsolattartásra; illetve ilyen esetekben lehet (kell) érvényt szerezni a bántalmazó szülővel való kapcsolattartás megszüntetésére.