Titkos felvétel felhasználása a perben

Titkos felvétel felhasználása a perben

A szülők 1 évvel ezelőtt elváltak, két 8 éven aluli gyerekük felett közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak. A különélő szülővel való kapcsolattartás a kezdetektől fogva nehezen működött. A gyerekkel egy háztartásban élő szülő nehezen tudta elfogadni azt, hogy a különélő szülőnél is jól érzik magukat a gyerekek, többször előfordult a kapcsolattartás akadályozása. A gyerekekkel eltöltött idő bizonyítására a különélő szülő rendszerint titkos hangfelvételeket készített a kapcsolattartásokról, amin kérdéseket is tett fel a gyerekeknek arról, hogy: mit szeretnek a legkevésbé otthon csinálni, mivel szokták őket fegyelmezni otthon vagy hogy milyen házimunkát utálnak a legjobban. A hangfelvételeken továbbá gyakran szerepelt a másik szülő szerepét megkérdőjelező mondat, pl.: ,,Ugye mennyivel jobb velem lenni, mint otthon?”, ,,Ilyen szuper programot az otthon ülő apátokkal sosem csináltatok, bezzeg ha velem laknátok, mennyi jó dolgot tudnánk mindennap csinálni!”A különélő szülő kizárólagos szülői felügyeleti jog iránti pert indított a bíróságon, melyhez bizonyítékként a titokban készített hangfelvételeket csatolta. 

A Gyermekjogi Központot a gyerekekkel egy háztartásban élő szülő kereste fel azzal, hogy az különélő szülő jogszerűen készítette-e ezeket a felvételeket, sérti-e a felvétel a gyerekek személyiségi jogait, és fel lehet-e használni ezeket a perben? 

A hozzánk forduló szülőt a következőkről tájékoztattuk:  

Hangsúlyoztuk, hogy Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük. Ennek megfelelően, a gyerekek jogait, szükségleteit az általa leírt helyzetben az alábbiak szerint tudtuk értékelni: 

A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg. 

A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga (1991. LXIV. törvény 9. cikk).  Joguk van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joguk van, hogy szüleik minden lehetséges támogatást megadjanak számukra ehhez. A gyerekeknek szükségük van a családjukra, apára és anyára is egyaránt. Fontos, hogy a gyerekkel élő szülő függetleníteni tudja a saját, másik szülővel kapcsolatos érzéseit. Felismerje azt, hogy a gyereknek nagyon fontos referencia az, ahogyan ő viszonyul a szülőtárshoz. Felül tudjon emelkedni saját korábbi sérelmein, és a gyerek érdekében nem a másik szülő „szidását” helyezni előtérbe, hanem a gyerek életkorának megfelelően beszélni neki arról, hogy mi várható a kapcsolattartáson, miért fontos a gyereknek (még ha ő nem is érzi épp úgy), hogy találkozzon a másik szülőjével. Elmondások vagy az egyik szülő történetei alapján egyetlen gyerek sem tud valódi viszonyulást kialakítani. Nyilván a „saját élmény szerzése” nem járhat veszélyeztetéssel, de minden más esetben az egyéni tapasztalatoknak komoly jelentősége van a gyerek szempontjából.

Titkos hangfelvételek készítése, és ezek bizonyítékként való felhasználása:

Mivel mindkét szülőnek van szülői felügyeleti joga, így jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy bármelyikük hang/ ill. videófelvételt készítsen a gyermekeiről, azonban morális-etikai szempontból az kifogásolható, ha ezek a felvételek - a gyermeket mintegy felhasználva - bizonyítási célból készülnek. 

Abban az esetben, ha egy hangfelvételt jogellenesen készítenek - például egy szülők közötti beszélgetést, abban az esetben is felülírhatja a jogellenességet az “igazság kiderítése.” A bírói gyakorlat szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a szülő egy perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésére való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben e nélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel. (BH.2015.38.) A bíróság eseti döntésében hangsúlyozta: a hangfelvétel bizonyító erejének megítélésénél figyelemmel kell lenni az elkészítés körülményeire és annak esetleges manipulálhatóságára.

 A jogi eljárások tekintetében az alábbiakról tájékoztattuk:

Egy válás önmagában is nehéz élethelyzet a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Amennyiben a szülők között nincs egyezség, úgy a bíróság vagy a gyámhivatal állapítja meg a kapcsolattartás helyét, idejét, rendszerességét. Néhány esetben a szülők közötti konfliktus odáig fajulhat, hogy az egyik szülő nem biztosítja, hogy a gyerek kapcsolatot tartson a másik szülővel. Amennyiben a külön élő szülő jelzi az illetékes gyámhivatalnak a kapcsolattartás elmaradását, a hivatalnak fel kell szólítani az akadályozó szülőt az alkalom pótlására. Amennyiben az elmaradt alkalom pótlása sem valósul meg, bírsággal is sújthatja a szülőt. Amennyiben a hivatal végzésben megállapítja a kapcsolattartás akadályozását és a gyermekkel együttélő szülő önhibáját, abban az esetben kiskorú kapcsolattartásának akadályozásáért büntetőeljárást lehet indítani. 

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy kizárólagos szülői felügyeleti jog iránti pert bíróságon indíthat ( mivel még nem telt el 2 év a válás bíróság általi kimondásától), azonban felhívtuk a figyelmét, hogy a gyerekek érdekében a szülők közötti megegyezést javasoljuk, amely ügyvédi ellenjegyzéssel megerősítve egyenrangú a bírósági határozattal, a bíró jóváhagyása után. 

A hatályos szabályozás értelmében a hivatalos eljárásban is először a közvetítést (mediációt) ajánlja fel a bíró - tehát a megegyezés lehetősége az eljárás megindítása után is adott. 

Alapítványunk gyermekjogi megközelítése szerint, hiába van számos jogi eljárási lehetőség, azok jó része önmagában veszélyeztető lehet a gyerek számára, ezért jogon kívüli eszközöket (mediáció) javasoljuk elsődlegesen.

 
Tartalom kategória: