Óvodaváltás válás után - esettanulmány

A Gyermekjogi Központ rendszeresen publikált, anonimizált esettanulmányai segítenek a felelős felnőtteknek a gyermek legfőbb érdekére fókuszálni a különböző gyerekeket érintő ügyekben.

Alapítványunkat egy anya kereste fel, gyermeke óvodaváltásával kapcsolatban. A szülők válását követően az anya 4 éves gyermekével vidékre költözött, ahol a helyi óvodába szerette volna beiratni lányát. A különélő szülők azonban nem tudnak megegyezni abban, hogy a gyerek hova járjon óvodába, a beiratkozáshoz mindkét szülő beleegyező nyilatkozata kell. Mivel minden 3 évet betöltött gyermeknek kötelező óvodába járni, így a kialakult helyzetet minél gyorsabban meg kell oldani.

A gyermek legfőbb érdeke az, hogy minél kevesebbet érzékeljen a szülők közötti feszültségből, és hogy egy számára fontos élethelyzet (óvodába járás) körüli bizonytalanság a lehető leghamarabb megszűnjön. Ehhez első lépésként a szülők közötti kommunikáció helyreállítására lenne szükség, aminek érdekében alapítványunk szülő coach, és közvetítő mediátor segítségét ajánlja.

Hangsúlyozzuk, hogy Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük.

Ennek megfelelően, a gyerekek jogait, szükségleteit az általa leírt helyzetben az alábbiak szerint tudtuk értékelni:

1.) A külön élő szülő joga, hogy információt kérjen és kapjon gyermeke jóllétéről, lakhelyéről és tanulmányairól.

A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:173-174. § rendelkezik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

2.) A gyermek másik városba költöztetése, valamint egy másik oktatási intézménybe történő átíratása a gyermek sorsát érintő olyan lényeges kérdés, amelyben a szülők közösen kell, hogy döntsenek.

A Ptk. rendelkezései értelmében (4:175.§) a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. Ha a különélő szülők egyes, a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt [4:175.§ (3)].

A Ptk. fenti rendelkezései értelmében mind a gyermek másik városba költöztetése, mind pedig egy másik oktatási intézménybe történő átíratása olyan, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek minősül, amelyben a szülők közösen kell, hogy döntsenek – még olyan esetekben is, ha a szülői felügyeleti jogot bírósági döntés alapján az egyik fél gyakorolja. Különélő szülők esetében az óvodai beíratás, ill. átíratás kötelező melléklete a különélő szülő hozzájáruló nyilatkozata, amelyet adott esetben a gyámhivatal pótolhat.

3.) Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a gyámhatóság dönt.

Ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhivatal döntését a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével bármelyik szülő kérheti [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, 18. § (1)].

A bírósági gyakorlat szerint külön élő szülők között a gyermek iskolájának megválasztásával kapcsolatos jogvita a gyámhatóság hatáskörébe tartozik mindaddig, ameddig a gyermek elhelyezésére a szülők megegyezése, vagy a bíróság döntése alapján nem kerül sor (EBH2000. 319.)

További lehetséges megoldás lehet a gyermek felmentése a kötelező óvodai nevelés alól. A köznevelési törvény rendelkezései értelmében a gyermeknek hároméves korától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozásokon kell részt vennie. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja [2011. évi CXC. tv., 8. § (2)].

A jogesetben leírt helyzetben tehát ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni, a gyámhatóság jogosult a döntéshozatalra. Egy hatósági eljárás azonban szükségszerűen többlet terhet ró a gyerekre (meghallgatás, szakértői vizsgálat, stb.), és nem biztos, hogy a hatósági eljárás keretében valamennyi, a gyermek számára fontos tényre fény derül és hogy az eljáró szakemberek a gyerek legfőbb érdekét megfelelően ítélik meg. Mindezekre tekintettel minden ilyen esetben a szülők közötti megállapodást szorgalmazzuk.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet.