Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás – emiatt aggódnak a gyerekek

Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás – emiatt aggódnak a gyerekek

ENSZ gyermekjogi jelentés 2019

10 gyerekből 9-nek nem öröm a tanulás, 2-nek egyáltalán nincs szabadideje, a családdal töltött idővel a gyerekek fele elégedett. A gyerekek a jövőjükkel kapcsolatban leginkább a munkalehetőség, az éghajlatváltozás, valamint a háborúk és terrortámadások miatt aggódnak. Többek között ez derült ki az 5300 gyerek véleményét tükröző friss felmérésből, amelyet gyerekek és önkéntesek készítettek a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetésével. A „Te hogy látod?” néven futó kampány elsőként vonta be a gyerekeket abba a folyamatba, amellyel az ENSZ ötévente felméri, milyen a gyerekek helyzete Magyarországon. 

Közel 5300 gyerek véleményét összegző jelentés született az ENSZ számára arról, milyen ma Magyarországon gyereknek lenni. 2018 novembere és 2019 márciusa között a gyerekek online kérdőívben mondhatták el véleményüket az őket érintő legfontosabb 7 témában. Fókuszcsoportos beszélgetés is készült 50 olyan hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő gyerekkel, akik másként nem tudtak volna részt venni a felmérésben.

Mi a fontos a gyerekeknek?

A gyerekek számára a jó minőségű oktatás a legfontosabb. A gyerek 30%-a látja hasznosnak, amit tanul, elsősorban ennek alapján ítélik meg az iskolájukat. A felmérés igazolta, hogy a jó iskolákban nagyobb a tanulási kedv, mégis, 10 gyerekből 9-nek nem öröm a tanulás, és a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban. 

Az oktatás után a 2. legfontosabb dolognak tartják, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. Míg a családban általában figyelnek a véleményükre, az országos vagy helyi ügyekben csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít a véleménye. Az iskolák többségében pedig hiába működik diákönkormányzat, a gyerekek fele úgy érzi, nem számít a véleményük. A felmérés alátámasztotta, hogy a gyerekek részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, hogy mennyire érzik úgy, hogy elfogadják őket.

A gyerekek fontos szerepet tulajdonítanak a környezetvédelmi intézkedéseknek. A klímaváltozással szembeni fellépés a 3. legfontosabb kérésük az állam felé, és egyúttal ez a gyerekek 2. legfőbb aggodalma a jövőt illetően.

A gyerekek több elfogadást és az egyenlő bánásmódot is szeretnének. A kitöltők fele úgy véli, jobban meg kell küzdenie az álmaiért, mint a társainak. Az érzelmi biztonság, az emberi tényezők sokkal hangsúlyosabbak számukra, mint a fizikai biztonság. Az iskolát szerintük az elfogadó légkör és a támogató felnőttek tennék elsősorban biztonságosabbá, és nem a biztonságtechnika vagy a fizikai környezet – ahogy az orvosi ellátásban is jobban számít nekik a szakemberek viselkedése és bánásmódja, mint a kórházak állapota. Az egyenlő esélyeknél is az elfogadást, odafigyelést hangsúlyozzák az anyagi lehetőségekkel szemben. 

Az eredmények felhívják a figyelmet arra a felelősségre, hogy milyen információkkal segítjük a gyerekeket. A gyerekek többsége, 10-ből 8 gyerek hallott a kötelességekről, de a jogaikról csak feleannyian, mindössze 4-en. A gyerekek jelentős részével nem beszélnek arról, mit tegyen, ha bántják őket (iskolában 60%, otthon 40%-ukkal nem esik szó erről), ahogy tabu a drog (40%) és a szexualitás (50–60%) is. A szöveges válaszokban erőteljesen visszaköszönnek a politikai narratívák is, valamint a médiát tematizáló beszédtémák és kifejezések. 

Fiúk a gimnáziumból vagy lányok a szakiskolából – hozott különbségek

Nagyban meghatározza egy gyerek helyzetét és véleményét, hogy ki ő és milyen háttérből jön. A fiúk inkább érzik úgy, hogy figyelembe veszik a véleményüket – különösen a közélet terén –, a lányokkal többet beszélnek a szexualitásról, drogokról és alkoholról. A szakiskolások, szakközépiskolások között gyakoribb az iskolai bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, kevésbé férnek hozzá a szabadidős tevékenységekhez. A diáktüntetésekről, a menekültekről pozitívabban gondolkodnak a fővárosi gyerekek, mint a falusiak, míg a falvakban a biztonságérzetük és a közügyekbe való beleszólásuk magasabb.

Jelent a kormány, és jelentenek a civilszervezetek, velük gyerekek is

Magyarországnak ötévente jelentést kell készítenie az ENSZ-nek a gyerekek helyzetéről. A jelentés arról szól, hogy mit tett a kormány a Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásáért, amit 1990-ben foglalt jogszabályba. A kormányjelentés beszámol a törvényi garanciákról, a hivatalos statisztikákról, az elindult programokról, intézkedésekről.

A civil szervezetek egy alternatív jelentésben erősítik meg vagy árnyalják a képet. A „Te hogy látod?” kampány elsőként vonta be a gyerekeket a civilek nemzetközi jelentéstételébe. A kormánynak és a civileknek is lehetőségük van arra, hogy bevonják a gyerekeket a jelentésbe, bár az ENSZ külön forrást nem biztosít erre. A „Te hogy látod?” kampányt a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kezdeményezte. A jelentés civilek, diákok, egyetemisták önkéntes munkájának eredménye, a kérdőív online hirdetését a Facebook 180.000 forint értékű pro bono felajánlása fedezte. Az Alapítvány a kampány forrásanyagait kutathatóvá teszi, és szabadon rendelkezésre bocsátja.

„Szeptember elején az EMMI-nek is prezentáltuk az eredményeket, most pedig azon dolgozunk, hogy a döntéshozók mellett a szülők, a pedagógusok és a gyerekek is megismerjék és hasznosítsák azt” – mondták el a kampányt szervező Gyermekjogi Követek, azok az önkéntes diákok, akik a folyamatban már a kezdetektől részt vettek.

„Ha valóban a gyerekeket tartjuk szem előtt, akkor túl kell lépnünk azon, hogy mi mit tettünk értük, vagy mit gondolunk róluk. Nem beszélhetünk komolyan a gyerekek helyzetéről úgy, hogy a véleményüket meg sem kérdezzük. A valódi válaszokhoz új alapokra kell helyezni a gyerekekről való gondolkodást: csak a gyerekek valódi részvételével tudunk valódi válaszokat találni. A véleményük tükrében láthatjuk meg igazán, hogy milyen világot építünk” – mondta Németh Barbara, a program vezetője.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága augusztus végén megkapta a gyerekek véleményét összegző jelentést, októberben pedig személyesen is meghallgatja annak képviselőjét. A gyerekek tapasztalatai befolyásolni tudják az állam számára 2020 elején elkészülő javaslatokat. Az egyéves munka legfontosabb eredménye mégis az, hogy gyerekek és felnőttek közösen gondolkodtak a gyerekek helyzetéről, és hogy a kampány megmutatta a gyerekeknek: figyelünk rájuk, számít a véleményük. A következő gyermekjogi jelentést 2024-ben kell benyújtania Magyarországnak.


További információ:

Kapcsolat: Németh Barbara programvezető

 

Tartalom kategória: