Nagykorú gyerek tartása - esettanulmány

Nagykorú gyerek tartása - esettanulmány

esettanulmany_nagykoru_gyerek_tartasa

 

A Gyermekjogi Központ rendszeresen publikált, anonimizált esettanulmányai segítenek a felelős felnőtteknek a gyermek legfőbb érdekére fókuszálni a különböző eljárások során.

Egy apa azzal kereste fel a Gyermekjogi Központot, hogy a válását követően folyamatosan fizette két gyereke után a tartásdíjat, azonban a mostanra nagykorúvá vált gyerekek után nem szeretne tovább ezen kötelezettségének eleget tenni. Mindkét gyerek jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytat. Az apa érdemtelennek tartja a gyerekeket a tartásra, akikkel az utóbbi pár évben eltávolodtak egymástól, aminek legfőbb oka az apa új családja.

Alábbi részletes elemzésünk alapján a szülőt arról tájékoztattuk, hogy a tartási kötelezettsége akkor áll fenn továbbra is, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a szülő teljesítőképes, a tartás nem veszélyezteti a saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását, valamint a továbbtanuló nagykorú gyerekek esetén teljesülnek a tartásra való jogosultság feltételei.

Részletes elemzés:

A rokontartásra, valamint a továbbtanuló nagykorú gyerek tartására vonatkozó szabályokat a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) tartalmazza. A rokontartás általános szabályai meghatározzák a tartásra jogosultak, illetve tartásra kötelezettek körét.

Rokontartásra az jogosult, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (rászorul), akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy élettársa nincs, és aki nem érdemtelen. (Ptk. 4:194-195. §).

Rászorultnak az minősül, akinek nincs olyan jövedelme, keresete, amelyből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosítani tudná. A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat (Ptk. 4:214.§).

Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt a tartásra kötelezettől nem várható el a tartása.

Rokontartásra az kötelezett (Ptk. 4:195.§), aki teljesítő képes. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. A törvény eltérő rendelkezése értelmében kivételnek minősül a kiskorú gyermek tartása, akit a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles eltartani a szülő, illetve a sorrendhez képest valamelyest kivételt jelent a mostohagyermek és mostohaszülő illetve a nevelt gyermek tartási kötelezettsége.

A tartás mértékére és módjára elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti. (Ptk. 4:204.§). A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg (Ptk. 4:205.§). A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni. A leszármazó eltartása a nevelése és a szükséges taníttatása költségeinek viselésére is kiterjed. A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosításra kerülhet sor, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti (Ptk. 4:210.§). A tartási kötelezettség megszüntetését (4:211.§) kérheti a kötelezett, ha a körülmények megváltoztatása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn, vagy ha a jogosult elmulasztotta bejelenteni rászorultságának megszűnését.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket a törvényben foglalt bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni (Ptk. 4:219.§).

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek akkor is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek minden esetben késedelem nélkül tájékoztatnia kell a szülőt a továbbtanulási szándékáról.

A szülő nem köteles továbbtanuló nagykorú gyermekét eltartani, ha

  • a gyermek a tartásra érdemtelen; vagy
  • a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
  • ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot, továbbá érdemtelen lehet a szülőjével, vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben tanúsított magatartása alapján is.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül esetben kötelezhető.

A tartásdíj megállapítása fix összegben történik. Mértékét befolyásolja a gyerek tanulmányainak végzése melletti keresete, ösztöndíja, illetve egyéb jövedelme. A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyerek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni (Ptk. 4:221.§).

A jelenleg hatályos hazai szabályozások mellett felhívjuk a figyelmet a nemzetközi dokumentumokra.

A nagykorú gyerek esetén a Gyermekjogi Egyezmény (Magyarországon kihirdette: 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről) közvetlenül nem alkalmazható, azonban vannak bizonyos alapelvek, jogok, amelyek továbbtanuló nagykorú gyerek esetén is érvényesülnek: gyerek legfőbb érdeke, a gyermek joga a szociális biztonsághoz és a gyermek joga a megfelelő életszínvonalhoz. Mindezek értelmében elsősorban a szülők, vagy a gyermekekért felelős más személyek alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet. 

 

Tartalom kategória: