Hatévesek, sorakozó, iskolába IN-DULJ!

Dr. Gyurkó Szilvi összeállítása a hatévesen kötelező iskoláztatás új szabályaihoz - a legfontosabb infók egy helyen.
új beiskolázási rendszerről minden fontos tudnivaló, 6. éve kortól iskola

Hintalovon

2019.11.28.

Egyáltalán, miért kell új rendszer? Annyira rossz volt a régi? (Spoiler1: mondhatni, nem volt tökéletes). És akkor ez az új szisztéma most jobb vagy rosszabb lesz? (Spoiler2: az attól függ). Hogyan változik az óvoda és a szülő szerepe a döntésben? Egyáltalán: mire kell figyelni januártól? 1×1 a hatévesen kötelező iskoláztatás új szabályaihoz: Dr. Gyurkó Szilvi összeállítása.

1. Mikor lép hatályba az új előírás?

Az NKtv. (azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.) iskoláztatással kapcsolatos módosítása 2020. január 1-jétől lép hatályba, és a 6. életévüket 2020. augusztus 31-ig betöltő gyerekekre vonatkozik először.

2. Milyen volt eddig a rendszer?

Eddig két feltételnek kellett együttesen teljesülni ahhoz, hogy egy gyerek iskolába menjen: egy objektívnek (a hatodik életév betöltése), és egy szubjektívnek: az iskolakezdéshez szükséges fejlettség megléte – ezt hívjuk röviden iskolaérettségnek.

A szabályok eddig lehetőséget adtak az óvodáknak és a szülőknek, hogy a szubjektív feltétel kapcsán véleményt mondjanak, és közösen jussanak döntésre azzal kapcsolatban, hogy a gyerek menjen-e iskolába, vagy maradjon az óvodában.

Ha a gyerek fejlettsége egyértelműen nem volt eldönthető, vagy ha a gyerek valami miatt nem járt óvodába (ezért az iskolaérettségét nem tudta megítélni az óvoda), illetve a szülő és az óvoda között nem volt egyetértés az iskolakezdés kérdésében, akkor szakértői vizsgálatot lehetett kezdeményezni a vitás helyzet eldöntésére.

3. Az iskolaérettségi vizsgálatok eddigi rendszere jó volt?

Az iskolakezdés szabályai eddig akkor működtek jól, ha nem volt vita abban, hogy a gyerek menjen-e vagy maradjon. Minden egyéb esetben kiütköztek a rendszer problémái.

Egyrészt sokszor és sok helyen (az óvodák meg a fenntartók oldalán) az intézményi érdekek érvényesültek a gyerekek szükségletei helyett (férőhelyek száma, gyerekcsoportok minimális-maximális számának tartása), és ez befolyásolta, hogy hány gyereket minősítettek iskolaérettnek. De ez, ugye, nem volt kimondva nyíltan.

Másrészt az iskolakezdés körüli aggályok sokszor a szülők személyes, egyéni, vagy a család gyakran kimondatlan elvárásaihoz, fantáziáihoz kötődnek, és ezeket meg- vagy feloldani semmilyen szakértői vizsgálat nem tudja. Viszont nem is segíti a szülőket, hogy lássák a saját részüket.

Sőt, kiveszi a döntést a kezükből, és egy távoli, „hivatalos” személy kezébe teszi. Ezzel pedig nem azt erősíti a rendszer, amire igazán szükség van: a szülő saját felelősségét és gyerekkel kapcsolatos kompetenciákat.

Harmadrészt az időben korlátozott vizsgálatok esetén mindig megvan a kockázata a hibázásnak, téves ítéletalkotásnak, ráadásul az eljárások elhúzódása és fellebbezés esetén a gyerek ismételt vizsgálatával okozott feszültségek, károk is a rendszer elemei voltak. Tavaly ilyenkor például az ombudsman egy több mint egy évig tartó, a gyereket öt alkalommal megvizsgáló iskolaérettségi szakértői eljárás során mondta ki, hogy ez a rendszer elég sok sebből vérzik.

4. Milyen lesz az új rendszer?

Az iskolakezdés objektív feltétele (betöltött 6. életév) válik főszabállyá. Akinek ez oké, nem kell tennie semmit. Ha a szülő nem szeretné, hogy a gyereke iskolába menjen hatévesen, felmentési kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH).

2020. január 1-től az OH honlapján lesz letölthető az az adatlap, amit a szülő kitölthet, hogy kérje a kötelező iskolakezdés alóli felmentést. Ennek a benyújtási határideje január 15. E határnap betartására nagyon oda kell figyelni, mert később nem lehet előterjeszteni a kérelmet.

5. Mi történik, ha valaki bead egy ilyen kérelmet?

A hivatal nyolc napon belül megküldi a kérelmet annak a pedagógiai szakszolgálatnak, akit kijelölnek (a gyerek lakóhelye vagy az óvoda alapján), hogy vizsgálja meg a gyermeket. Ennek eredménye a járási hivatalba kerül vissza, ahol 30 napon belül döntést hoznak, és értesítik a szülőt.

A felmentési kérelem elutasítása esetén a szülők az OH döntését bíróság előtt tudják megtámadni (a döntés közlését/kézhezvételét követő 15 napon belül).

6. Mi az óvoda szerepe a folyamatban?

Az óvoda szerepe is átalakul. A korábbi szabályozással ellentétben az óvodapedagógus véleménye immár nem kötelező elem, de mivel az OH a kérelem elbírálásakor a szakértői vizsgálat eredménye mellett a szülő által előterjesztett indokokat is figyelembe veszi, és ezek közé az óvodapedagógus véleménye is csatolható, ilyen módon továbbra is szerepük lesz. Segíthetik a szülőket abban is, hogy a kérelmet jól töltsék ki. 

7. Mit tehetek szülőként még az idén?

Akik még a most hatályos rendszer szerint szeretnék kérelmezni a kötelező iskolakezdés alóli felmentést, egyeztessenek az óvodával, és érdeklődjenek a gyerek lakóhelye szerinti pedagógiai szakszolgálatnál (nevelési tanácsadó), hogy bevállalják-e, hogy még az idén (a megszokottnál hetekkel korábban) elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatot.

Akinek 2019-es dátummal van szakértői bizottsági javaslata a gyerek óvodában tartására, annak nem kell 2020. január 1-e és 15-e között benyújtania a kötelező iskolakezdés alóli felmentésre a kérelmet.

A sok bizonytalanság után végül ez a rendszer született meg

Ami előrelépés, az a tiszta határidők kimondása az eljárás egyes szakaszaira. Ami egyértelmű visszalépés, hogy egy elég sok ponton kifogásolható régi rendszer helyébe olyan új lép, ami a szülői és óvodai kompetenciákat szakmai indokokkal nehezen alátámasztható módon korlátozza.

A gyakorlat sokat fog még alakítani azon, hogy végső soron mi lesz ebből a rendszerből; egy kötelező körös adminisztratív vegzatúra, aminek ki kell majd tenni sok-sok hatéves gyereket, vagy érdemi segítség a szülőknek és az óvodáknak, iskoláknak abban, hogy képet kapjanak egy kisgyerek aktuális fejlettségéről és fejlődési potenciáljáról.

Meglátjuk. Addig is a legtöbb, amit az ember szülőként tehet, hogy alaposan informálódik és felkészül.

Dr. Gyurkó Szilvia 

forrás: wmn.hu

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Ne posztolj

Ne posztolj a gyerekről!

Tudod mi az a digitális lábnyom? Tudtad, hogy van összefüggés a posztolt képek és az iskolai bullying között? Legyetek online is biztonságban!

Online konzultáció gyerekekkel

Milyen szempontokt érdemes figyelembevenni, ha egy gyerekekkel, virtuálisan, online tartunk megbeszélést? Ajánlás szakembereknek.

20 mondat, ahelyett hogy NE SÍRJ! – Plakát

Adunk néhány tippet arra, mit tudsz mondani ahelyett, hogy ne sírj! Töltsd le plakátunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart