Fake news

Fake news

A képernyőfüggő kiskamaszok kiszolgáltatottak az interneten, mert nyitottak és hiszékenyek. A fake news, az álhírek éppen ezt használják ki, ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a működésükkel.

Frissen felfedezett átjáró a mennybe, hamarosan érkező sarkvidéki időjárás, állatkertben elkóborolt kislány, akit egy kígyó gyomrából kellett kivágni – ilyen hírekkel találkozhat a gyanútlan netező az álhíreket terjesztő oldalakon és megosztásaik révén a közösségi médiában.

Az álhíreknek nincs valóságalapjuk, de úgy tálalják, mintha igazak lennének. Leginkább kamu híroldalakon és a közösségi médiában találkozhatunk velük, de az utóbbi időben már a hagyományos híroldalakra is beszivárogtak, és a politikai csatározások legfőbb fegyverévé váltak.

ÁLTUDOMÁNYOS, FÉLREVEZETŐ, KAMU

Az álhíreknek többféle típusuk van: kamu hír (kitalált híreket terjesztő oldal), elfogult (az anyagait egy bizonyos világlátás, illetve cél érdekében súlyosan eltorzítva, egyoldalúan közreadó oldal), áltudományos (tudományosan megkérdőjelezhető nézeteket propagáló oldal), konteós (összeesküvéselméleteket terjesztő oldal), szatirikus (az irónia és a humor eszközét használó oldal), kattintásvadász (félrevezető címekkel csalogató oldal), facebookos megjelenések, régi témákat felelevenítő cikkek. A digitális média információ dömpingje kedvez az álhírek terjedésének, a technológia fejlődése pedig egyre elvetemültebb megoldásokkal képes manipulálni az olvasót a meggyőzés érdekében.

VIDEÓMANIPULÁLÁS

Gyakran használják politikai céllal is, azért, hogy valakit jobb, másokat kevésbé jó színben tüntessenek fel. A technológiai fejlődés miatt a határ gyakorlatilag a csillagos ég.

  • Felbukkant például a deepfake, amivel aránylag limitált szaktudással és hardveres háttérrel bárki arcát belemontírozhatjuk bármilyen videóba.
  • A Google mesterséges intelligenciával felturbózott beszédszintetizátor-hangját konkrétan szinte lehetetlen megkülönböztetni egy valódi emberétől.
  • De van már olyan szoftver is, amellyel egy-egy videón valós időben lehet alakítani egy ember mimikáját és szájmozgását.
  • Az Nvidia algoritmus pedig 100 forráskép alapján bárkiről olyan valósághű fotót generál tetszőleges arckifejezéssel, hogy ő maga sem hiszi el, hogy hamisítvány.

ISMERD FEL AZ ELLENSÉGET!

Ahhoz, hogy meg tudjuk tanítani a kiskamasz gyerekünknek, hogyan ismerje és kerülje el az álhíreket, először a szülőnek kell képbe kerülnie.

NÉZZÜK MEG A FORRÁST!

A közösségi média miatt a legkülönbözőbb helyekről érkeznek hozzánk az információk.

Habzsoljuk őket, de sokszor meg sem nézzük, honnan származnak. Ha mondjuk egy álhíroldalnak komolyabb híroldalra emlékeztető neve van, amit még a dizájn, a logó is megtámogat, olyan bizalmat ébreszthet bennünk, hogy gondolkodás nélkül osztjuk tovább, akár anélkül, hogy megnéztük volna, mi van a link alatt. Így tud robbanni a fake news-bomba.

MEGZAVARJÁK A TÁJÉKOZÓDÁST

A közösségi oldalak legfőbb célja, hogy minél több időt fecséreljünk el rájuk. Ott akarják tartani a felhasználót, amihez a legnyerőbb stratégia, hogy szórakoztatnak, de közben sekélyes, félrevezető tartalmakat is csepegtetnek. Az információéhség pedig nem múlik el, újra és újra megesszük a következő adagot.

ALGORITMUS SZERINT KAPJUK A KOKTÉLT

Ha minden ismerős minden posztját látnánk, teljesen elárasztaná a hírfolyamunkat, ezért algoritmusok alapján áll össze az, amit látni fogunk. Ezt az információs koktélt a korábbi aktivitások alapján állítja össze a rendszer. Olyan tartalmakkal próbál etetni, amelyekről a korábbi lájkolásaink, kommentjeink, kattintásaink alapján azt gondolja, érdekelni fog bennünket. AZ ISMÉTLÉS HATALMA Amit sokszor hallunk, azt egy idő után el is fogjuk hinni. Az egyszerű ismétlés szépen, fokozatosan lekoptatja a mentális védelmet a fals információkkal szemben, még a keményvonalas hitetlenkedők sem lehetnek biztonságban, és ezt a politikai kampányok is kihasználják.

VISSZHANGKAMRA (ECHO CHAMBER)

Ma, az internet korában nem nehéz találni valakit, aki visszaigazolja, hitelesíti a véleményünket. Egészen biztosan találunk olyan csoportot, amelynek tagjai esküsznek arra, hogy a Föld lapos, az emberiség az ufóktól származik, és hasonlók. Megfigyelhető jelenség, hogy a közösségi oldalon is úgynevezett echo chamberekbe (magyarul visszhangkamrákba) zárkózunk, azaz sokat érintkezünk olyanokkal, akiknek hozzánk hasonló a véleményük, és jóval kevesebbet foglalkozunk a sajátunktól eltérő véleményekkel. Ezzel párhuzamosan működik az úgynevezett megerősítési torzítás, ami azt eredményezi, hogy a saját véleményünket alátámasztó információkat könnyebben vesszük észre, dolgozzuk fel és őrizzük meg az emlékezetünkben, mint azt, ami a véleményünket, előfeltevésünket megcáfolja. Ezt az algoritmusok ki is használják.

BOTOKKAL VEZETNEK MEG

A botok olyan szoftverek, amelyek különböző tartalmakat generálnak, lájkolnak, megosztanak. Azt az illúziót keltik, hogy egy adott tartalom népszerű. Botot bárki be tud vetni, akinek elég pénze van ahhoz, hogy felbéreljen egy programozót. Jó hír, hogy könnyű őket kiszúrni, mert általában hiányzik a profilképük, és nincsenek interakcióik más felhasználókkal.

FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉG

A közösségi média imádja a cuki és rémisztő tartalmakat. Ez a világ nem az igazi hírekről szól, inkább olyan, mintha egy mókagyárban lennénk, ahol a legizgalmasabb, legfeltűnőbb link visz mindent. Az információs „zajban” pedig a leghangosabb vélemény lesz a mérvadó.

MENTÁLIS ELFOGULTSÁG

A kutatások szerint az agyunk az egyszerűség felé orientálódik, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy ha kapunk valamire egy elfogadható választ, akkor nem megyünk utána annak, hogy más megközelítéseket is keressünk.

NEM, NINCS INGYEN

A közösségi média vicces és ingyenes – mondhatnánk, de mindez csak látszólagos. A móka sosincs ingyen. Ahogy Pinokkiónak is ki kellett fizetni a számlát Játékországban, úgy mi is fizetünk, csak nem a szokásos módon: az adatainkkal és a figyelmünkkel. Mondhatjuk azt is, hogy egy igazi híroldalon a hír, közösségi médiában viszont mi vagyunk a termék.

  • Hogyan tanítsuk meg a gyerekeinket a kritikus gondolkodásra? A mai kiskamaszok szülei már képzettnek számítanak, hiszen a szemük előtt zajlott a technológiai fejlődés. Míg a gyerekek készpénznek vesznek mindent, ami hírként eljut hozzájuk, addig a szülőknek, akik még nem ebben szocializálódtak, könnyebb átlátni a szitán.
  • Fejben kell erősnek lenni A cél, hogy szert tegyünk egyfajta mentális kikezdhetetlenségre. Ha nem tudjuk biztosan valamiről, hogy igaz vagy sem, használjunk más forrásokat is.
  • Ismerd a műfajokat! Lehet, hogy könnyűnek tűnik, de bizonyosodj meg arról, hogy a gyereked tudja, mi a különbség a hír, a riport, a vélemény és a reklám között.
  • Használd a józan eszed! A megerősítési torzítás jellemző jelenség, nagy tudatosság kell, hogy leépítsük. Ez azt jelenti, hogy azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek igazolják saját előfeltételezéseinket, hipotéziseinket, tekintet nélkül arra, hogy igaz vagy hamis az információ. Emiatt az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriájukból. A torzítások különösen az érzelmi jellegű kérdéseknél, illetve a már megerősödött, igaznak tartott tartalmak esetén jelennek meg.
  • Kinek a haszna? Sosem volt még ilyen időszerű ez a kérdés. Játsszatok a gyerekkel, gyűjtsetek annyi fake newst, ahány csak eszetekbe jut, és elemezzétek aszerint, hogy vajon kinek származott belőle haszna. Edukációnak kiváló, és játéknak sem utolsó.

VLOGGEREK

A kiskamaszok számára a vloggerek azok, akiknek tanácsait szívesen követik, legyen szó a sminkelésről, a randizási tippekről vagy az őrült ötletekről. Így bizony nagy felelősség hárul a youtuberekre, amivel nem biztos, hogy jól tudnak bánni, mivel többségük még csak éppen túl van a kamaszkoron. A kiskamasz nagyon befolyásolható, éppen abban az életkorban van, amikor egyre meghatározóbbak az életében a kortárs csoportok, tehát nem mindegy, kiért, miért kezd el rajongani, kinek a tanácsát követi. A különböző videójátékokra fókuszáló youtuberek horrorjátékokkal is foglalkoznak, a paródiák között pedig nem ritka a káromkodás sem, és vannak olyan videósok, akik a gusztustalansággal próbálnak meg követőket szerezni, nem érzik, mekkora felelősség nehezedik rájuk. Szülőként érdemes követni, kiért rajong a gyerek, és le is lehet ülni beszélgetni a témáról. Vannak nagyon jó vloggerek, aki szexedukációval is foglalkoznak, vagy fontos társadalmi kérdésekről beszélnek, őket érdemes követni, de sokan vannak olyanok is, akik nem érzik, mekkora felelősség, ha százezer fiatal követi őket, csügg a szavaikon.

forrás: Kismama

Tartalom kategória: