#báNAT avagy az új NAT gyerekszemmel

Egy hónap állt a szakemberek, pedagógusok, szülők és a diákok rendelkezésére, hogy véleményezzék a 2018. szeptember 1-jén társadalmi vitára bocsátott új Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetét. A Tanulástudományi Kutatócsoport a diákok véleményére is kíváncsi volt, és kérte, hogy ők is olvassák el a dokumentumot, majd osszák meg velük a véleményüket. Hiszen “az oktatás mindannyiunk közös ügye” - ahogy az oktatas2030.hu oldalon azt ki is emelik-, és ki más tudna pontosabb visszajelzéssel szolgálni róla, mint maguk a gyerekek. Itt volt tehát a nagy lehetőség, hogy figyelembe vegyék a diákok tapasztalatait is az oktatásról, ezért a gyermekjogi követeink is nekiláttak átnézni a tervezetet.

Az alapítvány fiatal önkéntesei két héten át foglalkoztak a dokumentummal. Első benyomásukat így foglalták össze az Instagram oldalukon: 

“Megkértek minket, diákokat is, hogy véleményezzük a 2019-es Nemzeti Alaptantervet. Ez a pakk itt száz oldal, a NAT pedig háromszáz oldalas. Ez baromi hosszú szakmai szöveg. Ezt véleményezzük? #báNAT”

A jogszabályok kimondják, hogy a gyerekeknek joga van részt venni az őket érintő kérdésekben. Szabadon kifejezhetik véleményüket, és azt a gyermek korára és érettségére tekintettel figyelembe is kell venni. Aki valóban kíváncsi a gyerekek véleményére, annak szem előtt kell tartania néhány alapvető szempontot, hogy hiteles és konstruktív válaszokhoz jusson, és megfeleljen a gyermekvédelmi irányelveknek.

  • Mi a célja a gyerekek bevonásának? Hogyan befolyásolja a döntéshozatalt a gyerekek véleménye? Az átláthatóság biztosítása ebben a fő. A gyerekeket tájékoztatni kell a részvételük céljáról, folyamatáról, a véleményük felhasználásáról. A NAT összeállítása elsősorban szakmai munka, melyben tisztázni kell a gyerekek lehetséges szerepét, és ezt érthetővé kell tenni a számukra is. 
  • Melyek azok a kérdések, amelyekben a gyerekek véleménye releváns és figyelembevételük biztosított? A gyerekeket a számukra fontos kérdésekben kell meghallgatni, melyek megítélésében kompetensek, saját tudásukra és tapasztalatukra tudnak támaszkodni, és amiről hitelesen tudnak beszélni. 
  • Hogyan lehet biztosítani, hogy a gyerekek részvétele elérje a célját? Véleményezhetnek, elindulhat egy egyeztetés, kezdeményezhetnek, de bármely mélységben is kapnak teret a részvételre, minden esetben kellő információt, támogatást, időt és biztonságos környezetet kell biztosítani számukra. Segíteni kell őket abban, hogy megismerjék és megértsék a szóban forgó témát és hátterét, megfelelő időt kell hagyni arra, hogy kialakítsák véleményüket és megfogalmazzák azt. Ennek kifejezésére olyan teret és formát kell választani, ami biztonságos (például az anonimitás által), és ahol érezhetik, hogy véleményüket feldolgozzák és komolyan veszik. 
  • Pontosan kiket szeretnénk bevonni, és hogyan lehet elérni, hogy többféle korú és hátterű gyerek részt tudjon venni a véleményezésben? Fontos, hogy a kiszolgáltatott vagy marginalizált közösségekben élő gyermekek is elmondhassák a véleményüket. Minden gyermeknek lehetőséget kell biztosítani a részvételre, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ez nem egyszerű és különleges intézkedéseket kíván a tájékoztatástól kezdve a gyerekek támogatásáig.
  • Milyen ismeretek és készségek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek valódi részvétele megvalósuljon? A választott cél és módszer gyakran indokolttá teszi, hogy a gyerekek és az őket segítő felnőtteknek fejlesszék kommunikációs,  érdekérvényesítő és más készségeiket. 
  • Hogyan kapnak a gyerekek visszajelzést a véleményük felhasználásáról? Tájékoztatni kell a gyerekeket arról, hogyan értelmezik és használják fel a nézeteiket. 
  • A gyerekek részvételének önkéntesnek kell lennie, őket és nézeteiket tiszteletben kell tartani. 

A fejlesztő szakértők elismerték, hogy a gyerekek fontos szempontokkal szolgálhatnak az új NAT-hoz, de összevetve a fenti szempontokat az alaptanterv megújítására szánt idővel és erőforrásokkal, elég nehéz elképzelni azt, hogy valódi szándék volt a gyerekek véleményének beépítése felé.

Hiányzott a gyerekek megfelelő idejű és módú tájékoztatása, a könnyen érthető nyelvezetet használó anyagok, a számukra releváns kérdések kiemelése. A diákok részvételére nem jutott külön figyelem. A szakemberekkel közösen és azonosan szólították meg őket, egy helyen fogadták a visszajelzéseiket. Bár jelenthetné ez azt is, hogy azonos súllyal veszik azt számításba, valószerűtlen, hogy diákok valódi véleményt mondhassanak a tervezetről. Nem találkoztunk olyan példával, ahol a gyerekek felé célzottan kommunikáltak volna, akár a készülő NAT-ról, akár a véleményezési lehetőségről. 

Ezzel együtt, a lehetőség itt volt a diákok számára, hogy megosszák véleményüket az új alaptanterv tervezetéről. Az alapítvány diák önkéntesei Instagram oldalukon biztatták kortársaikat a részvételre, és elküldték visszajelzéseiket a Tanulástudományi Kutatócsoport számára. Az alapítvány egyik gyermekjogi követe például négy fő pontot emelt ki visszajelzésében: a sikeres kooperáció elősegítését, a tematikus tanítás fontosságát, az értékelések átalakítását, és a kritikai gondolkodás és fogalmazási készség elősegítését. (A gyermekjogi követek véleményét hamarosan az oldalunkon is közzétesszük.) 

A szakértők azt ígérik, az új NAT tanulócentrikus lesz. Kár, hogy a módszertana és társadalmi vitára bocsátása egyelőre nem ezt tükrözi. Ezért #báNATosak a gyermekjogi követeink. 

Tartalom kategória: