A gyermekvédelem az elmúlt időszakban a közbeszéd egyik legérzékenyebb és leginkább figyelt témájává vált. Egyre világosabb, mennyire nem mindegy, hogyan beszélünk gyerekekről, bántalmazási ügyekről, traumáról, és milyen felelősségük van ebben az újságíróknak, szerkesztőségeknek és a közösségi médiában aktív tartalomgyártóknak.
2026 első felében, az országgyűlési választások közeledtével várhatóan tovább erősödik a gyermekvédelemmel kapcsolatos közéleti figyelem. Ez egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot: a szakmai hitelesség, a gyerekek jogainak védelme és a társadalmi párbeszéd minősége nagyban múlik azon, hogyan jelennek meg ezek a témák a médiában.
A képzésen 38 résztvevő (újságírók, tartalomgyártók, szerkesztők és alapítványi munkatársak) dolgozott együtt azon, hogyan lehet úgy láthatóvá tenni a gyerekeket érintő ügyeket, hogy közben ne okozzunk további ártalmat. Kiscsoportos feladatok, közös elemzések és beszélgetések segítették a résztvevőket abban, hogy saját szakmai dilemmáikat is behozzák, és biztonságos térben gondolkodjanak a jó gyakorlatokról.
Miről tanultunk? – A workshop fő témái
Áttekintettük, hogy mit jelent a trauma, és milyen formái, hatása van egy ember életére. Ezt követően traumaérzékeny kommunikációs alapelveket dolgoztunk fel, majd kiscsoportokban valószerű eseteken keresztül gyakoroltuk, hogyan lehet mérlegelni a közérdek, az érintett gyerek(ek) jogai és biztonsága, a személyiségi jogok és a médiamegjelenítés kockázatai között. Ezután közösen is megnéztük az eseteket, átbeszéltük a „hogyan és miért” szempontjait, a saját kompetenciák határait, a nyelvhasználat felelősségét és azt, hogyan kerülhető el, hogy egy gyerek történetét (akár jó szándékkal is) kihasználjuk vagy felhasználjuk. A gyerekeket érintő ügyekben nincs rutinmegoldás: minden eset külön mérlegelést igényel. A képzés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tartalomgyártásban és a megosztásoknál fontos megállni, és átgondolni a releváns szempontokat, és nem automatikusan cselekedni. A célunk nem a le- vagy rábeszélés volt, hanem az, hogy támpontokat nyújtsunk a mérlegeléshez, a döntés meghozatalához.
Az érintettek sokat kockáztatnak, és a legnagyobb odafigyelés mellett is sérülhetnek. Ezért a múltbeli traumájuk mellett az aktuális, különösen sérülékeny helyzetükre is érzékenyen kell tekinteni. A felelős tartalomkészítés alapja az együttérzés és a felelősségvállalás.A képzés hangsúlyozta a saját szerep, felelősség és kompetenciahatárok ismeretét is. A határok tiszteletben tartása nemcsak a gyerekek, hanem a tartalomgyártók biztonsága miatt is kiemelten fontos.
A workshopot egy gyűjtéssel zártuk, hogy mi az az 5 szempont, amit érdemes mérlegelni gyereket érintő tartalom publikálása előtt:
A gyerek nem tartalom – a gyerek gyerek
A gyermekbántalmazással kapcsolatos hírek gyakran a legerősebb visszhangot kiváltó tartalmak közé tartoznak. Mégis újra és újra emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a gyerek nem illusztráció, nem ügyek hordozója, és nem közéleti eszköz.
A gyerek mindenekelőtt gyerek, akinek a biztonsága és méltósága elsődleges – különösen akkor, ha mások ezt nem tartották tiszteletben.
Hogyan tovább?
Gyerekbarát Média és Reklám: A védjegy megszerzése azt tanúsítja, hogy a nálatok megjelenő tartalmakat olyan újságírók és fotósok készítették, akik képzettek, odafigyelnek a gyerekek jogaira, és felelősen, érzékenyen mutatják be a gyerekeket is érintő problémákat. Ismerd meg programunkat, és nézz szét háttéranyagaink között!
Hintalovon Akadémia képzései: Akik szeretnének még mélyebben foglalkozni a témával, azoknak ajánljuk Gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés a médiában című e-learning képzésünket, mely átfogóan beszél a felelős tartalomkészítésről, traumáról, interjúkészítés alapelveiről és a téma feldolgozásának társadalmi hatásairól.
Köszönjük minden résztvevőnek a közös gondolkodást, a nyitottságot és azt, hogy velünk tanultak azért, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt biztonságosabb, felelősebb közéletet teremtsünk.
Gyurkó Szilvia, Rácz Dominika és Merényi Dóra