Van, amikor hallasz valakit beszélni, és a szavai azonnal hatnak. Nem azért, mert a te gondolataidat fogalmazza meg úgy, ahogy te nem tudnád – hanem mert megengedi, hogy az ő valóságába, mélységébe belenézz. Kinyit egy ajtót. Megmutatja a saját lelke sérülékenységét, fájdalmát, büszkeségét, önbizalmát, szeretetét és 33 év néhány fontosabb tapasztalatát – olyan embereknek, akiket soha korábban nem ismert.
Ez történt a „Be vagyok zárva” című eseményen is, ahol Schwarcz Ádám (Beton.Hofi) és Gyurkó Szilvi egy különösen őszinte és mély beszélgetésre hívták a hallgatóságot. A Jurányi Ház Színháztermében telt ház fogadta a két beszélgetőt. Az este során szó esett a kollektív tudattalanról, az előző életekről, a közönséghez való kapcsolódásról, a 25 éves Ádámnak írt levélről, a 33 év súlyáról – és még Ronaldo hajáról is.
De ami igazán fontos volt: nem a témák sokszínűsége, hanem az a tér, amelyet ez a beszélgetés megteremtett. Tér az érzéseknek, az elmondhatónak és az el nem mondhatónak. Tér a csöndnek és a kimondásnak is.
Mi, akik ott voltunk, egy nagyon őszinte élményt kaptunk.
Köszönjük!
Köszönjük a Jurányi Háznak, hogy ingyenesen rendelkezésünkre bocsátotta a Színháztermet, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy ez a különleges, őszinte beszélgetés ilyen méltó térben valósulhasson meg.
