A Köztársasági Elnök egyéni kegyelmezési jogkörben meghozott döntése értelmében – ami a Kúria Bfv. 1191/2022/13. sz. végzésében vált nyilvánossá – a kiszabott szabadságvesztés büntetés hátralévő részének (reintegrációs őrizet) végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltás büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hátralévő részének végrehajtását elengedte, valamint az ítélet vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette. S mindez elsősorban az érintetteknek jelent óriási megrázkódtatást.
A Köztársasági Elnök döntése teljességgel elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen egyrészt az Alaptörvény XVI. cikkében foglalt, a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő állami intézményes jogvédelmi kötelezettséggel, másrészt az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) alapelveivel és értékeivel, mert a kegyelmi döntés, annak üzenete és következményei szembe mennek a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelő eljárás elvével, amely valamennyi állami szervet, így a köztársasági elnököt is kötelezi.
Ennek kapcsán emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a Kúria – az elnöki kegyelem ellenére – a Bfv. 1191/2022/13 számú döntésével helybenhagyta az első és a másodfokon is kiszabott büntetést, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a bűncselekmények elkövetői és sértetti köre speciális, a gyermekvédelemhez, gyermekotthonhoz kapcsolódik, továbbá az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokozott, mert éppen az ellenkezőjét teszi, mint ami a törvényi és erkölcsi kötelezettsége, ezért a cselekmény erkölcsileg is mélyen elítélendő.
A gyermekotthon igazgatója ugyanis 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott az általa vezetett intézményben, a legfiatalabb áldozata tízéves volt. Az egyik áldozat öngyilkos lett, s a többi áldozat ma is a cselekmény hatása alatt áll.
A bántalmazást akkor lehet megakadályozni, ha aki tud róla, nem titkolja el, hanem a Gyermekvédelmi törvény szerint jelzéssel él a megfelelő szervek felé. A gyermekotthon igazgatóhelyettese azonban törvényi és erkölcsi kötelezettségét sem teljesítette, sőt az igazgató szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonásának elkerülését akarta segíteni. A vezetők hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek, s a gyermekáldozatok évekig nem kaptak támogatást, segítséget, védelmet, kiszolgáltatottak maradtak. A gyermekvédelemben élők nagy része úgy nő fel, hogy ez a világ rendje, hogy velük mindent meg lehet tenni, de ennek nem szabad így lennie. A bántalmazás feltárása, erkölcsi és jogi elítélése azért is fontos, hogy a következmény elkerülhetetlenségének érzése erős legyen az elkövetőben, s ne bízzon annak elmaradásában.
Az egyéni kegyelem megadása az államfő mérlegelésen alapuló diszkrecionális joga, ami az igazságügyi miniszter ellenjegyzéséhez kötött. A kegyelmezési jogkör gyakorlása csak kivételes eszköz lehet, amelynek feltételeit, illetve körülményeit nem határozza meg sem az Alaptörvény, sem pedig más törvény. Király Tibor jogászprofesszort idézve: „a kegyelem megakadályozza az igazságszolgáltatást, illetőleg törli annak eredményét, és benne néha olyan politikai célok érvényesülhetnek, amelyek túlmutatnak a büntetőjog és igazságszolgáltatás társadalmi küldetésén.” Az alkotmányos gyakorlat a feltételek, illetve körülmények közé sorolja az elítélt olyan személyes körülményét, amit a bíróság az ítélethozatalkor nem tudott figyelembe venni. Az egyéni kegyelmi jogkör mérlegelése esetében nagy jelentősége van az elkövetett bűncselekmény súlyának, társadalmi hatásának és annak is, hogy kik a bűncselekmény áldozatai, mert esetükben a jogerősen elítélt elkövetőnek adott kegyelemnek különös konkrét súlya van. A kegyelemben megnyilvánuló megbocsátás – mint méltánylást érdemlő eset – alapjául elsősorban erkölcsi, igazságossági, emberiességi szempontok szolgálhatnak, ugyanakkor összhangban kell állniuk a társadalmi igazságérzettel és értékrenddel, de ez az összhang a szóban forgó kegyelmi döntésnél erősen aggályos.
A Gyermekjogi Civil Koalíció ezért indokoltnak tartja az elnöki kegyelmi jogkör alkotmányos kereteinek felülvizsgálatát, mert álláspontunk szerint az egyéni kérelmek alapján induló kegyelmi eljárásoknál a jogszabályi rendelkezések nem fedik le hiánytalanul a kegyelmi eljárás folyamatát, ezáltal csorbulhat az átláthatóság és a jogbiztonság.
A Gyermekjogi Civil Koalíció álláspontja szerint a gyermekeket, a gyermekek jogait érintő büntető ügyekben alkotmányos elvárás, hogy a Köztársasági Elnök bármely elítélt esetében megfontoltan, valamennyi szempontra, a gyermek legfőbb érdekeinek védelmére tekintettel hozza meg a kegyelmi döntését. Az Alaptörvény 9. cikkének (1) bekezdése alapján a Köztársasági Elnök kifejezi a nemzet egységét, amelyet minden döntése esetében szintén zsinórmértékként kell követnie, így a kegyelmi jogkör gyakorlása során is.
A gyermekek védelme mindannyiunk közös felelőssége! Álljunk ki értük!
Felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra is, hogy az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiája az erőszakmentes gyermekkor célkitűzése okán azt javasolja a tagállamoknak, hogy fejlesszék a gyermekvédelmi rendszerek működését, ezért a büntetőjogi megközelítésű törvényeik mellett a megelőzésre és az áldozatvédelemre fókuszáló gyermekvédelmi törvénycsomagot is készítsenek elő, hogy az érintett felnőttek és gyerekek fel tudják dolgozni a történteket, a traumát, továbbá megelőzhetőek legyenek a hasonló cselekmények.
Budapest, 2024. február 7.
A Gyermekjogi Civil Koalíció részéről, mint szervezetek:
- Alapítvány a Nevelőszülőkért
- Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület
- Gyerekesély Közhasznú Egyesület
- European Roma Rights Centre (ERRC)
- Élményakadémia Közhasznú Egyesület
- Főnix Mozgalom
- Háttér Társaság
- Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
- Igazgyöngy Alapítvány
- Jogismeret Alapítvány
- Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
- Közép Európai Mediációs Intézet
- Magyar LMBT Szövetség
- Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
- Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Munkabizottság
- Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”
- Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
- NANE Egyesület
- Patent Egyesület
- Pressley Ridge Magyarország Alapítvány
- Romaversitas Alapítvány
- Rosa Parks Alapítvány
- Társaság a Szabadságjogokért
- Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány
- Validity Alapítvány
- UNICEF Magyarország
és mint egyéni szakértők:
- Aczél Anna
- Adler Katalin – Békés Iskolák Program
- dr. Baracsi Katalin
- Békés Zoltán
- Bíró Dalma
- Cserey Miklós – Szülőnek lenni program
- De Coll Ágnes
- dr. Gellér Judit
- dr. Gyulai Edina
- dr. Hegedűs Judit
- dr. Herczeg Rita
- dr. Jánoskúti Boglárka
- dr. Katonáné dr. Pehr Erika
- dr. Kovács Zsuzsanna gyermekorvos
- dr. Lux Ágnes
- dr. Mátyók Fanni
- dr. Makai Éva
- Mohácsi Erzsébet
- dr. Nagy-Nádasdi Anita Rozália
- Negrea Vidia
- dr. Parti Katalin
- Révész Magda
- dr. Sándor Bea
- dr. Szeibert Orsolya
- dr. Szotyori-Nagy Viktória
- dr. Tománé Mészáros Andrea
- dr. Tóth Zsófia
- dr. Vaskuti András
A nyilatkozattal a Gyermekjogi Civil Koalíció megfigyelő szervezeteként egyetért:
- Civil Közoktatási Platform
- Emberi jogi nevelők Hálózata (EJHA)
Továbbá a nyilatkozatot támogatja:
- Autonómia Alapítvány
- Ambrus Ágnes, jogász
- Amnesty International Magyarország
- Baross Dorottya iskolapszichológus, pedagógiai szakpszichológus jelölt
- Benkő Fruzsina, szociális munkás
- InDaHouse Hungary Egyesület
- Dénes Gergő óvoda- és iskolapszichológus
- Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete (EÜDSZM)
- Együttnevelés Szövetség
- Gerő Márton szociológus
- dr. Gerő Tamás, ügyvéd
- Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus
- Hegyesi Gábor
- Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete
- dr. Hont Judit gyermekorvos
- Horgász Csaba klinikai szakpszichológus, Békés Iskolák közösség
- Kaló Zsuzsa pszichológus
- Kovács-Bölöni Anna pszichológus
- Kozma Judit, szociális munkás, 3Sz ügyvivő
- dr. Kerezsi Klára
- dr. Könczöl Miklós
- dr. Körtvélyesi Zsolt
- Kőrösi Gábor, közgazdász
- Kun Ágnes közgazdász
- Kuslits Gábor
- Labrisz Egyesület
- Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
- Magyar Helsinki Bizottság
- Majtényi Balázs
- Mérték Médiaelemző Műhely
- Motiváció Műhely
- dr. Némedi Mária gyermekorvos
- Oktatással a Demokráciáért Alapítvány
- Peer Krisztina gyermekpszichológus, igazságügyi klinikai szakpszichológus
- Polgár Alapítvány az Esélyekért
- dr. Reményi Andrea Ágnes egyetemi docens, tanárképző
- Rékasi János
- Roma Sajtóközpont
- dr. Salát Orsolya
- dr. Sallay Viola családpszichoterapeuta, egyetemi adjunktus
- dr. Sarlai Katalin gyermekorvos
- dr. Scheiber Dóra gyermekorvos
- Szoboszlai Katalin szociális munkás
- Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME)
- Szociális Szakmai Szövetség (3Sz)
- Szülői Hang Közösség
- Tanítanék Mozgalom
- dr. Turai Katalin jogász, egyetemi adjunktus (ELTE)
- Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
- dr. Varsányi Mária gyermekorvos
- dr. Zeller Judit
