Klímavészhelyzet, oktatásügy, globális diákmozgalom. Egyre gyakrabban vonulnak az utcára a gyerekek, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak és lépéseket követeljenek a döntéshozóktól. Mikor és milyen keretek között tüntethetnek a diákok? Gyerekeknek szóló anyagunkban 15 pontban foglaltuk össze a legfontosabb szempontokat a biztonságos és békés tüntetésekhez. 

A véleménymegosztás nem biztonságos ma Magyarországon. Aki kimegy tüntetni, annak tudomásul kell venni, hogy érheti atrocitás emiatt. Én ezt vállalom, megyek tüntetni, és kiállok a jogaimért.”

„Az egyik ismerősömet az osztályfőnöke kínos szituációba hozta az osztálya előtt, mondván, hogy miért támogatja ezeket a tüntetéseket, amikor az ő iskolájukra ez nem vonatkozik, mivel alapítványi iskola. És bűntudatot próbált kelteni benne, hogy miatta lehet, hogy a következő évben az iskola nem fog támogatást kapni, és be is zárhat.” (forrás)

Az ENSZ számára készített 2019-es kutatásunk szerint Magyarországon a gyerekek fele pozitívan, negyedük negatívan gondolkodik a tüntetésekről, mely utóbbinak fő oka, hogy nem hisznek annak hatásában, véleményük figyelembe vételében (17%), másrészt mert félnek annak következményeitől (9%). A kitöltő gyerekek negyede jelezte, hogy nincs erről kialakult véleménye (23%). 

A gyerekeknek is joga van tüntetésen kifejezni a véleményüket. Azonban sérülékenyebbek is, részvételük gyakran a szülők, az iskola vagy kortársaik által befolyásolt, és nem várt következményekkel is járhat. Ezért különösen fontos, hogy felkészülten, tudatosan döntsenek a tüntetésen való részvételről. 

A kamaszoknak szóló az anyagunkban sorra vesszük azokat a szempontokat, amelyek elősegítik a gyerekek biztonságos és békés részvételét a tüntetéseken. 15 pontba gyűjtött listánkban választ adunk az iskolai hiányzás, a fotóhasználat, a nyilvánosság és a jogi következmények kérdéseire is.