Ha gyermekjogokról beszélünk, akkor mindig a gyerek szükségletéről és legfőbb érdekéről beszélünk. Ezért is értelmezhetőek a gyermekjogok világnézeti s nem politikai vagy ideológiai kérdésként. Ebben segít a 2018-as évről szóló Gyermekjogi jelentés is: meglátni az élet legkülönbözőbb területein, hogy mi szolgálja a gyerekek javát most és a jövőben.
A kórházak, védőnők, óvodák, iskolák is felkészültek arra, hogy több gyerek szülessen? Igaz, hogy minden 10. magyar gyerek külföldön születik? Melyik részén él az országnak az a 60.000 gyerek, aki nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz? Miért a magyar kamaszok isznak a legtöbbet Európában? Mire elég, ha csak a GDP 3,8%-át költjük az oktatásra? Miért tüntettek a diákok? Miért a 15–19 éves lányok körében nő a legnagyobb arányban a terhességek száma? Milyen pozitív változásokat hozott az új Büntető Eljárásjogi Törvény a gyerekek számára? Mikor vesszük komolyan a Nemzeti alaptanterv gyerekek egészségét veszélyeztető túlterhelését?
Mit jelentett a családok éve a gyerekeknek?
2018 a családok éve volt, meghatározó volt a „család-kommunikáció”. Emelkedett a családi adókedvezmény, bővült a gyed extra, változtak a támogatások szabályai, új bölcsődetípusokat vezettek be – csak néhány a fontosabb intézkedésekből. Általánosságban elmondható, hogy vannak olyan családok és gyerekcsoportok, akik kedvezményezettjei a bővülő támogatási rendszernek. Viszont vannak olyanok, akik továbbra is „láthatatlanok” maradtak. A szegénységben élő vagy munkanélküli családok gyerekei, a pszichiátriai kezelést igénylő vagy tartósan beteg gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy speciális nevelési igényűek, a bántalmazás áldozatává váltak, a lakcím nélküliek 2018-ban is olyan tagjai voltak a mintegy 1,8 milliós 0–18 éves gyerekközösségnek, akik kapcsán felmerülhetett: vajon mennyit éreztek a pozitív intézkedésekből?
Mi is a család?
A „családok éve” nemcsak arról szólt, hogy mennyi pénzt és hol költ el az állam, „elindult egy nyilvános vita is arról, hogy egyáltalán mi a család. Férfi és nő házassága jelenti a családot, vagy lehetnek más törvényes és támogatandó „megoldások” is? Mi a helyzet Magyarországon az elvált szülőkkel? Hogyan működik az örökbefogadás? Milyen „szülő” az állam? Hogyan gondoskodik a családjukon kívül, állami gondoskodásban nevelkedő gyerekekről?
Bár itthon sok volt a vita a család és a szülők szerepei körül is, a Gyermekjogi Egyezmény egyértelműen fogalmaz: „a férfiakat és a nőket közös felelősség terheli gyerekeik felnevelésében és fejlődésük biztosításában”. Tehát az anyaságról nem lehet úgy beszélni, hogy ne lenne dolgunk az apaság kérdésével is. Ami magával hoz olyan témákat is, mint például a családalapítás, hogy a gyermekvállalás csak az egyén szintjén dől-e el, és hogy van-e helye az államnak a hálószobában.
Mennyire felkészültek az ellátórendszerek?
A gyerekekről való felelős gondoskodás nemcsak „mennyiségi”, hanem „minőségi” kérdés is. A gyerekeknek nem elég megszületni, arra is szükség van, hogy a szülészektől a gyerekorvosokon át a tanárokig megfelelő számú szakember és elég jó minőségű intézmény legyen elérhető a gyerekek és családjaik számára. Miként arra is szükség van, hogy ne csak a gond nélküli terhességekre, a tudatos családtervezésre és a „problémamentes” gyerekekre legyenek felkészülve az ellátórendszerek. Fontos a felkészültség olyan helyzetek esetén is, amelyek távol esnek az ideálistól. Ezért is gond, hogy az olyan témákat, amelyek a családi élet negatív oldalát jelentik, még mindig inkább „lehasítani”, mint megoldani próbáljuk. A családokról beszéltünk 2018-ban, a családon belüli erőszakról és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról vagy a gyermekbántalmazásokról viszont nem. Mintha ezek a jelenségek nem is léteznének.
Hogy segít-e a gyerekek ügyén és a gyerekek jogainak érvényesülésében a családok éve vagy az, hogy a politikai aréna és a közbeszéd fősodrába került a családok és a gyermekvállalás kérdése, nehéz lenne most, ilyen rövid távolságból megmondani. Kérdés, hogy mi az ára ennek az átpolitizáltságnak, ahogy az is, hogy ha folytatódik a családok éve, akkor lesz-e esély arra, hogy a fősodorból 2018-ban kieső gyerekek is kellő figyelmet és támogatást kapjanak. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor egészen mást jelent az a 2018-as EMMI kampány, ami a gyermekvállalás szépségeire úgy hívta fel a figyelmet, hogy az „életre szóló kaland”.
Ha nincs elég férőhely a bölcsődékben, ha közel 3000 betöltetlen tanári állás van, ha nem lehet babakocsival tömegközlekedni, ha bármilyen speciális igénye vagy betegsége van a gyereknek, annak kielégítésére nincs vagy erősen korlátozott kapacitású az állami ellátórendszer, akkor tényleg csak kalandvágyból fognak belevágni a fiatalok a szülőségbe. Ez pedig biztosan nem szolgálja egyetlen gyerek érdekét sem.
A 2018. évi Gyermekjogi jelentést a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai csapata állította össze, de egyes részek megírásához más szervezeteknél dolgozó szakembereket közvetlenül is bevontunk. A jelentés első változatát az egyes cikkelyekhez kapcsolódóan komoly szakmai tapasztalattal és tudással rendelkező szakemberek véleményezték és lektorálták.
A korábbi tapasztalatok alapján idén is készültünk arra, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változását nem lesz könnyű lekövetni – ahogyan az is mindig komoly feladat, hogy a széles nyilvánosság elé nem kerülő kutatási anyagokat is megismerjük. A már ismert nehézségek mellé azonban a 2018-as évre vonatkozóan egy minden eddiginél nagyobb problémával is szembesültünk: ez a statisztikai adatok, számok és az intézményrendszerekre vonatkozó adatok, valamint a központi kimutatások hozzáférhetetlensége és az adatok bizonytalansága.
A jelentés az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2014-ben Magyarország számára megfogalmazott Záró észrevételek struktúráját követi (a fejezetek betűjelei is ehhez igazodnak). Az anyag emellett reagál is az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által megfogalmazott észrevételekre és kérdésekre is (angol és magyar nyelven is elérhető). Valamint készül egy gyerekeknek szóló változat a 18 éven aluliak számára is – hiszen ez a munka leginkább róluk, nekik szól.
Itt tudsz a jelentésbe beleolvasni!
A jelentést, az infógrafikákat és a térképeket letöltheted a csatolmányokból!
A videót itt találod!
