Hogyan lehet hatékonyan fellépni a gyerekek online szexuális bántalmazása ellen úgy, hogy közben a magánszféra és az alapvető jogok védelme is érvényesüljön? Az uniós szabályozásról szóló vita továbbra sem zárult le. Az Európai Gyermekek Szexuális Bántalmazása Elleni Jogalkotási Érdekérvényesítő Csoport (ECLAG) több mint 80 gyermekjogi szervezet nevében sürget átfogó, tartós szabályozást.
A gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek és videók terjedése nem csupán az illegális tartalmak problémája. Minden ilyen felvétel egy gyerek jogainak és méltóságának sérelméhez kapcsolódik, a további megosztás pedig akkor is újabb sérelmeket okozhat, ha az eredeti bántalmazás évekkel korábban történt.
Hol tart most az uniós szabályozás?
Az Európai Bizottság 2022 májusában terjesztette elő a gyerekek online szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó rendeletjavaslatát. A cél egy egységes uniós keret kialakítása, amely meghatározza az online szolgáltatók feladatait a kockázatok felmérésében és csökkentésében, valamint a bántalmazó tartalmak felderítésében, jelentésében és eltávolításában.
Az Európai Parlament 2023 novemberében fogadta el álláspontját, az Európai Unió Tanácsa pedig 2025 novemberében alakította ki saját tárgyalási álláspontját. A végleges szabályozásról szóló intézményközi tárgyalások 2025 decemberében kezdődtek meg.
Közben az ideiglenes szabályozás is változott. A korábbi uniós rendelet, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tette a szolgáltatók számára a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak önkéntes észlelését, 2026. április 3-án lejárt. Az Európai Parlament és a Tanács 2026 júliusában új ideiglenes szabályozást fogadott el, amely 2028. április 3-ig biztosít átmeneti jogi keretet a meghatározott szolgáltatók önkéntes fellépéséhez. Ez a szabályozás nem terjed ki a végpontok közötti titkosítást alkalmazó kommunikációra.
Az ideiglenes szabályozás nem helyettesíti a végleges rendeletet: annak részleteiről továbbra is egyeztetnek az uniós döntéshozók.
Az ECLAG 2026. október 12. és november 22. között Choose to See Them 2.0 (Vegyük észre őket!) címmel indított kampányt, amely arra szólítja fel az uniós döntéshozókat, hogy a gyerekek érdekeit és jogait helyezzék a középpontba az online szexuális bántalmazás megelőzéséről és visszaszorításáról szóló döntések során.
Mit kér az ECLAG az uniós döntéshozóktól?
Az ECLAG 2026 szeptemberében közzétett állásfoglalásában olyan tartós jogi keret elfogadását sürgeti, amely hatékonyabban védi a gyerekeket az online szexuális bántalmazástól. Követelései négy fő terület köré rendezhetők.
1. A megelőzés épüljön be a szolgáltatások tervezésébe.
A szolgáltatóknak már a digitális felületek kialakításakor figyelembe kellene venniük a gyerekek biztonságát. Ehhez fel kell mérniük a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó kockázatokat, és intézkedéseket kell tenniük azok csökkentésére. A gyermekvédelem így nem korlátozódna a már megjelent bántalmazó tartalmak utólagos eltávolítására.
2. A szabályozás a bántalmazás különböző formáira is terjedjen ki.
Az ECLAG szerint a jogi keretnek az ismert és az újonnan felbukkanó bántalmazó tartalmak, a mesterséges intelligenciával létrehozott anyagok, valamint a gyerekek szexuális célú behálózása, vagyis a grooming kockázatait is kezelnie kell. A szervezet azt is hangsúlyozza, hogy a privát üzenetküldő szolgáltatások kérdését sem lehet figyelmen kívül hagyni.
3. A már azonosított tartalmak ne kerülhessenek vissza újra és újra.
A szervezet fontosnak tartja, hogy a szolgáltatók felléphessenek az ismert bántalmazó felvételek ismételt feltöltése és megosztása ellen. Emellett tartós jogi alapot sürget az önkéntes észlelési tevékenységhez, és hatékonyabb intézkedéseket szorgalmaz a nagyobb kockázatú szolgáltatások esetében.
4. A gyermekvédelem mellett az alapvető jogok is kapjanak megfelelő védelmet.
Az ECLAG hangsúlyozza, hogy az észlelési technológiák alkalmazásához megfelelő biztosítékokra van szükség a visszaélések és a téves azonosítások megelőzésére. Emellett technológiasemleges szabályozást és egy megfelelően finanszírozott uniós koordinációs központ létrehozását sürgeti, amely támogatná az európai együttműködést és az áldozatok segítését.
Gyermekvédelem és magánszféra: valóban választani kell a kettő között?
A rendeletjavaslat körüli vita egyik legérzékenyebb kérdése, hogyan lehet felismerni a bántalmazó tartalmakat a digitális szolgáltatásokban, különösen a privát kommunikáció során.
A hatékony gyermekvédelemhez szükség van a bántalmazás megelőzésére és felderítésére. Ugyanakkor a kommunikáció bizalmassága, a magánszféra, az adatvédelem és a titkosítás szintén alapvető jelentőségű. Az automatizált észlelési technológiák téves riasztásokhoz vezethetnek, ezért fontos kérdés az alkalmazásuk feltételeinek meghatározása, működésük ellenőrzése és a téves azonosítások korrigálása.
A cél nem az, hogy a gyerekek védelmét és a magánszférát egymással szembeállítsuk. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek hatékonyan védik a gyerekeket, miközben arányosak, ellenőrizhetők, és megfelelő garanciákat nyújtanak az alapvető jogok érvényesülésére.
Mit jelent mindez a gyerekek jogai szempontjából?
A gyerekek online biztonsága nem merül ki a bántalmazó tartalmak felismerésében és eltávolításában. A megelőzésnek, a biztonságos szolgáltatástervezésnek és az áldozatok támogatásának is fontos szerepet kell kapnia.
Az uniós döntéshozók előtt továbbra is az a feladat áll, hogy megállapodjanak a gyerekek online szexuális bántalmazása elleni tartós szabályozásról. Az ECLAG állásfoglalása arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékony fellépéshez a szolgáltatói felelősségnek, a megelőzésnek és az alapvető jogokat védő garanciáknak egyaránt érvényesülniük kell.
A témáról bővebben korábbi cikkünkben is olvashatsz.
A gyerekek online biztonságával kapcsolatos letölthető anyagainkat ITT találod.