Egy vállalat akkor is hatással van a gyerekek életére, ha nem közvetlenül gyerekekkel foglalkozik. De vajon felismerik-e a cégek, hogy a mindennapi működésükben hol jelennek meg gyermekjogi és gyermekvédelmi kérdések? És mit tehetnek azért, hogy a gyerekek biztonsága ne csak egy fontos alapelv, hanem a vállalati működés része is legyen? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk október 14-én a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány üzleti reggelijén, a Kastner Kommunityben.
“Mikor barkóbáztatok utoljára?” Ezzel a kérdéssel indult a reggel, egy néhány nappal korábbi történet nyomán. Egy nyolcéves gyerek a barkóba nevű játék során a betegségre gondolt. „Tárgy?” Nem. „Élőlény?” Nem. – hangzott újra a válasz. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy azt kell elmagyaráznom egy nyolcévesnek, hogy mi is az a fogalom. Nos….Valami, amiről tudjuk, hogy létezik, mégsem látjuk, és nem tudjuk megfogni sem. Érezzük a hiányát, és csak akkor kezdünk el vele foglalkozni, amikor már baj van.
Valahogy így vagyunk a gyermekjogokkal is a vállalati működésben. Nem mindig látjuk őket elsőre, pedig nagyon is jelen vannak. A munkavállalók családjaiban, a fiatalok duális képzésében, a marketingben, a kommunikációban vagy éppen a vállalati közösségi programokban.
De hogyan vehetjük észre azt, amire eddig talán nem is gondoltunk?
Erre keressük a választ a Hintalovon vállalati gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati kérdőívével és térképével, amely az üzleti reggeli központi témája is volt.
Három vállalat, három különböző nézőpont
A reggeli három beszélgetése jól megmutatta, mennyire különböző helyzetekben kapcsolódhatnak a gyermekjogok a vállalatok működéséhez.
A Telekom Hello Szülő platformja kapcsán arról beszélgettünk, hogyan válhat a családokat megszólító vállalati kommunikáció valódi segítséggé, és miért fontos, hogy ebben a gyermekjogi szempontok és a szakmai hitelesség is szerepet kapjanak.
A BDO Magyarország képviselőivel azt jártuk körül, hogyan segíthet egy gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati térkép a vállalatoknak felismerni a saját felelősségüket, és hogyan kapcsolódik mindez az ESG-szemlélethez.
A Tesco Akadémia példáján keresztül pedig azt néztük meg, hogyan jelenik meg a gyermekvédelem a duális képzés mindennapjaiban, és hogyan segítheti egy szakmai útmutató a fiatalokkal dolgozó munkatársakat abban, hogy biztonságos környezetet teremtsenek.
A felismeréstől a cselekvésig
A három beszélgetés közös tanulsága, hogy a kockázatok felismerése csak az első lépés. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalatok tudják, mit kezdhetnek velük. A Hintalovonnál ezért dolgozunk a vállalati gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati kérdőíven és térképen. Nem egy újabb, fiókban maradó dokumentumot szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan gyakorlati eszközt, amely segít a cégeknek végiggondolni, hol és hogyan érintik a működésükkel a gyerekeket, milyen kockázatok merülhetnek fel, és milyen lépésekkel csökkenthetik ezeket. Mert a gyermekvédelem nem kizárólag azoknak a szervezeteknek a feladata, amelyek közvetlenül gyerekekkel foglalkoznak. A vállalatoknak is van felelősségük abban, hogy a gyerekek biztonsága és jogai érvényesüljenek.
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett az üzleti reggelin, valamint a Telekom Hello Szülő, a BDO Magyarország és a Tesco Akadémia képviselőinek, hogy megosztották velünk tapasztalataikat, kérdéseiket és gondolataikat.
A gyerekek akkor is jelen vannak a vállalatok életében, ha éppen nem látjuk őket. Ideje, hogy a szempontjaik is láthatóvá váljanak. Tegyük láthatóvá a láthatatlant!
Gondoltál már arra, hogy a vállalatod működése milyen hatással lehet a gyerekekre? Töltsd ki gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati kérdőívünket, és fedezd fel, mely területeken érdemes jobban odafigyelnetek!