Hogyan ismerhetik fel a vállalatok azokat a gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázatokat, amelyek elsőre talán nem is tűnnek fel a működésükben? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a BDO Magyarország közös munkájának célja, hogy egy gyakorlati eszközzel segítse a cégeket a kockázatok feltárásában és kezelésében. Az együttműködésről, a vállalati felelősség kevésbé látható területeiről és a készülő gyermekjogi kockázati térképről Novák Lillával, Reizinger Zsófiával és Grubits Blankával beszélgettünk.
Honnan indult az ötlet, hogy a Hintalovonnal együttműködjetek és honnan született a vállalati gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati térkép ötlete?
Novák Lilla: A BDO-nál fenntarthatósági tanácsadással foglalkozunk, és néhány éve működik egy belső szemléletformálási programunk is. Amikor tavaly az idei programokat terveztük, fontos szempont volt, hogy olyan ügyeket támogassunk, ahol valódi értéket tudunk teremteni. Arra jutottunk, hogy tanácsadóként nemcsak önkéntes munkával, hanem a szakmai tudásunkkal is segíthetünk, ezért merült fel egy pro bono együttműködés. A lehetséges partnerek között egyik elsőként merült fel a Hintalovon Alapítvány is. Mindhármunk számára szívügy a gyermekvédelem, ezért már a közös együttműködés lehetőségét is különösen izgalmasnak tartottuk.
ESG tanácsadóként számos vállalat működésébe nyerünk betekintést, és gyakran vizsgáljuk, hogy milyen szabályzatokkal, folyamatokkal és irányítási gyakorlatokkal kezelik a különböző fenntarthatósági kockázatokat. Azt tapasztaltuk, hogy miközben egyre nagyobb figyelem irányul a munkavállalói, etikai vagy vállalatirányítási kérdésekre, a gyermekjogok ritkábban jelennek meg tudatos szempontként a vállalati működésben.
Ezért szerettünk volna létrehozni egy olyan gyakorlati eszközt, amely segít a vállalatoknak felismerni, hogy tevékenységük során felmerülhetnek-e gyermekjogi vagy gyermekvédelmi kockázatok. Ugyanakkor nemcsak a kockázatok felismerése volt a célunk, hanem az is, hogy az eszköz iránymutatást adjon azok kezeléséhez.
Ha azt mondjuk, hogy „gyermekvédelmi kockázat egy vállalatnál”, mit értünk ez alatt? Milyen helyzetekre gondoljunk?
Reizinger Zsófia: Amikor gyermekvédelmi vagy gyermekjogi kockázatról beszélünk egy vállalat esetében, nem csak azokra a helyzetekre gondolunk, amikor a vállalat közvetlen kapcsolatba kerül gyermekekkel. Kockázatot jelenthet minden olyan működési terület, döntés vagy folyamat, amely közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a gyermekek biztonságát, jólétét vagy fejlődését.
Ilyen lehet például az online biztonság kérdése, a gyakornoki és duális képzési programok megfelelő működtetése, de akár a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának támogatása is. A gyermekjogi szempontok sokszor ott jelennek meg, ahol elsőre nem is gondolnánk rájuk, például egy túlterhelt szülő, a folyamatos munkaidőn kívüli rendelkezésre állás vagy a gyermekfelügyeletet nehezítő munkaszervezés mind hatással lehet a gyermekek mindennapi jóllétére.
A gyermekvédelmi kockázat egy vállalatnál minden olyan vállalati gyakorlat, amely akár szándékolatlanul is negatív hatást gyakorolhat a gyermekekre.
Meséljetek egy picit a közös gondolkodásunk folyamatáról.
Novák Lilla: Nagyon jó alapot adott a közös munkának, hogy már a kezdetektől hasonlóan gondolkodtunk. Az első megbeszélésen hamar kiderült, hogy mindkét oldal ugyanabban látja a legnagyobb potenciált: egy olyan vállalati gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázati térkép létrehozásában, amely segíthet a cégeknek felismerni a saját kitettségüket. Így tulajdonképpen a „mit csináljunk?” kérdésre gyorsan megszületett a válasz, a nagyobb feladat inkább az volt, hogy ezt milyen formában valósítsuk meg.
Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehetne a lehető legtöbb vállalatot elérni és megszólítani ezzel a témával. Fontos szempont volt, hogy az eszköz egyszerűen használható, könnyen érthető és gyorsan kitölthető legyen, anélkül, hogy hosszú előkészületet vagy több terület bevonását igényelné. Ezért viszonylag hamar egy kérdőív mellett döntöttünk. A cél az volt, hogy a vállalatok egy gyors önértékelés segítségével képet kapjanak arról, milyen gyermekjogi vagy gyermekvédelmi kockázatok merülhetnek fel a működésük során.
Ugyanakkor legalább ennyit foglalkoztunk azzal is, hogy mi történjen a kérdőív kitöltése után. Nem szerettük volna, hogy a folyamat egy eredmény megtekintésével véget érjen, ezért fontos volt, hogy a kockázatok azonosítása mellett iránymutatást is adjunk azok kezeléséhez.
Nagy figyelmet fordítottunk a kérdések megfogalmazására is. Arra törekedtünk, hogy ne számonkérő vagy auditjellegű kérdések legyenek, hanem olyanok, amelyek segítik a vállalatokat a saját működésük átgondolásában. Emellett azt is végig kellett gondolnunk, hogy a szervezeteken belül kiket érdemes megszólítani ezzel a témával. Mivel a gyermekjogok még kevésbé jelennek meg önálló vállalati fókuszterületként, úgy láttuk, hogy ez egyszerre lehet releváns a HR, a compliance, vagy ESG terület számára is.
Mi az, amit szerintetek egy vállalat általában nem lát elsőre kockázatként, pedig érdemes lenne vele foglalkoznia?
Reizinger Zsófia: A tapasztalatunk az, hogy a vállalatok a fenntarthatósági jelentéstételi folyamatok során elsősorban a nemzetközi jelentéstételi standardok miatt csak a gyermekmunka témakörével foglalkoznak, mint önálló témakör. Magyarországon, mint EU-s tagállam, a magyar vállalatok sok esetben automatikusan kizárják ezt a témakört a saját munkaerőre vonatkozóan, és azon vállalatok, amelyek távoli és nem Európai Uniós tagállamoktól vásárolnak termékeket, foglalkoznak ezzel a témakörrel. Sok vállalat a gyermekmunka tilalmát az Etikai Kódexében vagy a vállalati alapelvekben rögzíti.
A vállalatok azonban sokkal ritkábban gondolnak arra, hogy a saját munkavállalóikon keresztül is jelentős hatást gyakorolhatnak a gyermekek mindennapjaira.
Tipikus példa erre a munka-magánélet egyensúlyának kérdése. Ha egy szervezetben rendszeres a túlóra, elvárt a munkaidőn kívüli elérhetőség, vagy nehéz rugalmas megoldásokat találni egy beteg gyermek esetén, annak nemcsak a munkavállaló, hanem a gyermeke is érintettje lehet. Hasonlóan kevés figyelmet kap sokszor az online tér biztonsága vagy a duális képzésben részt vevő fiatalok védelme.
Éppen ezért a valódi kérdés sokszor nem az, hogy a vállalat foglalkozik-e gyermekekkel, hanem az, hogy felismeri-e, milyen módon van hatással rájuk.
Az ESG-ben sokat beszélünk az „S” lábról, de a gyakorlatban ez sokszor nehezebben megfogható. Hol helyezkedik el ebben a gyermekek biztonsága és a gyermekjogok kérdése?
Reizinger Zsófia: A gyermekjogok valójában az ESG társadalmi dimenziójának egyik leginkább átfogó témáját jelentik. Kapcsolódnak a munkavállalókhoz, az ellátási lánchoz, az ügyfelekhez, a helyi közösségekhez és egyre inkább a digitális szolgáltatásokhoz is.
Gyakran azt látjuk, hogy a vállalatok külön kezelik a munkavállalói jóllétet, a sokszínűséget, a biztonságot vagy az emberi jogokat. A gyermekjogi szempont azonban ezeket összeköti. Megjelenhet egy szülőket támogató munkahelyi gyakorlatban, egy biztonságos online felület kialakításában, egy duális képzési program működtetésében vagy akár egy beszállítói kockázatértékelés során is.
Ezért a gyermekjogokat nem egy különálló ESG-témaként érdemes kezelni, hanem olyan szempontrendszerként, amely segít megérteni, hogy a vállalat működése milyen hatással van a következő generációkra.
Az S, vagyis a társadalmi lábon kívül, ezen témakör a környezeti és a vállalatirányítási szempontokban is megjelenhet. A vállalat környezeti hatásai a jövő generációk életkörülményeit és egészségét is befolyásolják, míg a vállalatirányítási gyakorlatok határozzák meg, hogy a gyermekjogi szempontok megjelennek-e a döntéshozatalban és a kockázatkezelésben.
Mitől lesz egy kockázati térkép valóban hasznos? Mikor nem csak egy újabb dokumentum vagy kérdőív, hanem tényleg segíti a vállalat működését? Mit láttok ebben a legnagyobb akadálynak?
Grubits Blanka: Szerintem attól lesz egy kockázati térkép igazán hasznos, ha a vállalat a kitöltés után nemcsak azt látja, hogy mely területeken lehet érintett, hanem azt is, hogy hol vannak esetleges hiányosságai, és ezekkel mit tud egyébként kezdeni.
A kérdőív összeállításánál ezért arra törekedtünk, hogy konkrét, a vállalatok mindennapi működésében is előforduló helyzetekre kérdezzünk rá. Ilyen például a duális képzésben részt vevő fiatalok védelme, a gyermekek marketingkommunikációban való megjelenítése vagy a munkavállalók gyermekvédelmi felkészítése.
Nagyon fontos volt az is, hogy a vizsgált kockázatok összhangban legyenek a Hintalovon szakértelmével. Nem szerettünk volna megállni a hiányosságok vagy kockázatok azonosításánál, hanem olyan területekre koncentráltunk, ahol az Alapítvány konkrét segítséget is tud nyújtani, például képzésekkel, tanácsadással vagy gyermekvédelmi szabályzatok kidolgozásával.
A legnagyobb kihívás szerintem egyrészt az, hogy sok vállalat elsőre nem érzi magát érintettnek, másrészt maga a kérdőív kitöltése is akadályokba ütközhet. Különösen a nagyobb vállalatoknál szigorú belső szabályok határozhatják meg, hogy ki és milyen külső kérdőívet tölthet ki, illetve milyen információkat oszthat meg. Ráadásul egy HR-es sem feltétlenül tud minden kérdésre válaszolni, hiszen bizonyos témákhoz például a marketing vagy a termékfejlesztés bevonására is szükség lehet.
Ezért olyan kérdőívet szerettünk volna létrehozni, amely egyszerűen, viszonylag rövid idő alatt kitölthető, mégis hasznos képet ad a vállalat érintettségéről.
A mi célunk az, hogy a kockázat felismerése után konkrét segítséget is tudjunk adni. Hogyan érdemes eljutni a „van egy kockázatunk” ponttól odáig, hogy „tudjuk, mit fogunk vele kezdeni”?
Grubits Blanka: Szerintem itt az a legfontosabb, hogy a kockázatok azonosítása ne önmagában legyen a végcél, hanem egy folyamat első lépése. A célunk végső soron az, hogy a feltárt kockázatokhoz konkrét megoldásokat tudjunk kapcsolni, és ebben a Hintalovon szakmai tudása valódi segítséget jelentsen a vállalatok számára.
A kérdőív összeállításánál abból indultunk ki, hogy a különböző vállalatok egészen eltérő területeken lehetnek érintettek. Egy olyan vállalatnál például, amely duális képzésben részt vevő fiatalokat vagy gyakornokokat foglalkoztat, elsősorban az ő biztonságuk és megfelelő felügyeletük lehet fontos szempont, míg egy digitális szolgáltatásokat nyújtó cégnél inkább a gyermekek adatainak kezelése vagy az online biztonság kérdése kerülhet előtérbe.
Ezért a válaszok alapján először azt szeretnénk megérteni, hogy a vállalat mely területeken érintett, és milyen intézkedésekkel rendelkezik már most. Ezt követően lehet azonosítani a hiányosságokat, és meghatározni, hogy milyen további lépésekre lenne szükség. Ez lehet például egy gyermekvédelmi szabályzat kidolgozása, a meglévő belső folyamatok felülvizsgálata vagy a munkavállalók célzott képzése. És szerintem itt mutatkozik meg igazán az együttműködés értéke: a BDO a vállalati működés és a kockázatkezelés oldaláról tud hozzájárulni a folyamathoz, míg a Hintalovon azzal a gyermekjogi szakértelemmel és gyakorlati tapasztalattal, amely segíthet a megfelelő intézkedések kialakításában.
Mi lesz a kockázati kérdőív és az abból születő térkép sorsa?
Grubits Blanka: Ez nagyban múlik magukon a vállalatokon is, hiszen fontos kérdés, hogy mennyire nyitottak a kérdőív kitöltésére, illetve hogy a belső szabályzataik ezt mennyire teszik lehetővé.
Első lépésként szeretnénk, ha a kérdőív minél több vállalathoz eljutna, és a válaszok alapján képet kaphatnánk arról, hogy milyen gyermekjogi és gyermekvédelmi kockázatok, illetve fejlesztési lehetőségek merülnek fel a különböző vállalatoknál.
Hosszabb távon pedig szeretnénk továbbfejleszteni ezt az eszközt, hogy akár a Hintalovon egyik szolgáltatásává is válhasson. Az elképzelésünk az, hogy egy vállalat közvetlenül is megkereshesse az Alapítványt azzal, hogy szeretné felmérni a gyermekjogi kockázatait.
Ebben az esetben a kérdőív egy átfogóbb kockázatértékelés kiindulópontja lehetne, amelynek eredményeként a vállalat egy saját működésére szabott kockázati térképet kapna. Ez nemcsak az érintett és fejlesztendő területeket mutatná meg, hanem azt is, hogy milyen konkrét intézkedésekkel lehetne kezelni a feltárt hiányosságokat.
A hosszú távú célunk tehát az, hogy egy olyan gyakorlati eszközt adjunk a Hintalovon kezébe, amelyet önállóan is tud használni a vállalatok támogatására, és amely a kockázatok feltárásától egészen a megoldási javaslatokig végigkísérheti a folyamatot.
