A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány május 13-án tette közzé a 2024-es év gyermekjogi eseményeit összegző jelentését. A kilencedik éve megjelenő kiadvány az eddigieknél is élesebb képet mutat arról, milyen kihívásokkal szembesült tavaly a magyar gyermekvédelmi rendszer. A kegyelmi ügy társadalmi és politikai következményei, az átláthatatlan adatkezelés, a szakemberhiány, és a gyerekek mentális egészségi állapotának romlása mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2024 valóban vízválasztó év legyen.
Egy ügy, ami rendszerszintű problémákra világított rá
A 2024-es év egyik legnagyobb társadalmi vihart kavart eseménye a kegyelmi ügy volt, amely rávilágított az állami gondoskodásban élő gyerekek kiszolgáltatottságára. A közfelháborodás nyomán több törvényi változás is született – például a gyermekvédelmi dolgozók alkalmassági vizsgálatára, vagy a gyerekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségére vonatkozóan. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza: ezek a változások elsősorban a szankciókra koncentrálnak, nem pedig a megelőzésre és a rendszerszintű fejlesztésre.
A gyermekvédelem nem csak intézményrendszer. A gyermekjogok érvényesülését a szülőktől a döntéshozókig mindenkinek támogatnia kell. Ehhez pedig átlátható, adatvezérelt működés és a gyerekek aktív bevonása szükséges.
Számok, amik mögött gyerekek vannak
A jelentés számos megdöbbentő adatot mutat be:
- A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya 8. osztályban már elérte a 11%-ot.
- 2010 óta 26-ról 17-re csökkent a gyermekpszichiátriai gondozóintézetek száma, miközben egyre több gyereket tartanak nyilván pszichiátriai problémákkal.
- Az önsértéssel küzdő gyerekek száma ötszörösére, az öngyilkossági gondolatokkal élőké pedig 2,5-szeresére nőtt a lelkisegély vonalat működtetők adatai szerint.
- Minden bántalmazástípus esetében nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma.
Ezekkel a kihívásokkal egy olyan rendszernek kellene megküzdenie, amelyből több ezer pedagógus, pszichológus, gyermekpszichiáter, iskolaorvos és fejlesztő szakember hiányzik.
Mit mondanak a gyerekek?
A jelentés készítésében idén is aktív szerepet vállaltak a Kiskorú Kollégák – 13–17 éves fiatalok, akik saját tapasztalataikat osztották meg. Elmondásaikból kiderül, hogy a gazdasági nehézségek és a bántalmazás mindennapos élményként vannak jelen a gyerekek életében.
„A gyerekeknek egyre kevesebb szabadidejük van, és emellett a szabadidős programok és hobbik az infláció hatására egyre drágábbak. Már nem az a kérdés, hogy mit szeretnél csinálni, hanem az, hogy mi fér bele.”
„Sokszor tapasztaltuk a kortárs bántalmazást közösségekben, de sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók. És van bennünk egy olyan félelem, hogy ha szólunk, akkor később minket fognak bántalmazni.”
A gyerekek véleménye nem csupán kiegészítő, hanem nélkülözhetetlen része a gyermekjogi helyzet megértésének – emeli ki az Alapítvány.
Pozitív lépések is születtek
A kritikus pontok mellett a jelentés elismeri az előrelépéseket is: többek között emelkedett a nevelőszülői illetmény, több örökbefogadás történt, mint egy évvel korábban, és bővült a gyerekek online biztonságát célzó szabályozás.
Tények a jelentésből:
