Blog

A jövő most készül, mi csináljuk. Hiszen gyerekekből lesznek a felnőttek. 2022. évben pedig kiugróan sok olyan élmény és hatás érte őket, ami akár életük végéig elkísérheti őket.

A 2016. évről jelent meg az első Gyermekjogi jelentés, így a most elkészült friss kiadvány a hetedik ilyen jellegű munkája a Hintalovon Alapítványnak és a felkért szakember csapatnak, akik a 2022. évben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. 

Idén nagyon kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattunk. A Gyermekjogi jelentést a legjobb tudásunk szerint írtuk meg, mégsem tud választ adni arra a kérdésre, milyen volt gyereknek lenni 2022-ben. Nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Ráadásul sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki. 

A Gyermekjogi jelentés főbb megállapításai: 

Egyre kevesebb gyerek születik

• A KSH 2022 első negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly januártól márciusig összesen 19 688 gyerek született. A modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egyszer sem született húszezernél kevesebb gyerek az első negyedévben. A mostani adat nem kevesebb mint 5,5 százalékkal marad el a 2019-es negatív rekordtól (20 854 gyerek).

Gyermekbántalmazással, -veszélyeztetéssel kapcsolatos adatok 

• 2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, 8-szor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
• A bűnügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma nőtt 2021-hez képest.
• A 2022-es évben valamelyest megnőtt a gyermekkorúak (0–13 évesek) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma.

Egyre több gyereket emelnek ki a családjából 

• A KSH adatai szerint 2022. december 31-én a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma tovább emelkedett. 
• A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevelőszülőnél éltek.
• 2016. december 31-ig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ennek azonban 2021. év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0–12 hónapos csecsemő volt.

Komoly és tartós munkerőhiánnyal küzd a gyermekvédelem 

• A nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A 2001-es 2,00 értékről indulva (azaz nevelőszülői családonként átlagosan két gyerek), 2021-re 2,70-re emelkedett. Kutatási eredmények szerint 2022-ben átlagosan 3,03 gyerek nevelkedett egy nevelőszülői háztartásban.
• A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, több mint a harmaduk az 51–60 éves korosztályba tartozik.
• Nagyrészt a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek mind intézményben élnek.

Az örökbefogadásra váró gyerekek helyzete nem javult

• A KSH adatai szerint az örökbefogadásra váró gyerekek száma 2022-ben 1741, míg 2021-ben 1693 fő volt. Az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2022-ben 2756, 2021-ben 2748, míg az alkalmas egyedülállók száma 2022-ben 260, 2021-ben 298 fő volt. Hiába tűnik úgy, hogy több várakozó vár az örökbefogadás lehetőségére, mint ahány gyerek az örökbefogadásra, a várakozók túlnyomó része 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, de az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb. 10 évesnél idősebb gyereket – akik 2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra – csak a potenciális magyar szülők 2%-a szeretne örökbe fogadni. 
• Kb. minden 10. gyereket külföldre vittek, ami azt jelenti, hogy hiába több az örökbe fogadni szándékozó szülők száma, mint ahány örökbe fogadható gyermek van, mégis sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerül külföldre.

A sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma egyre nő, miközben nincs elegendő szakember

• A SNI-s tanulók rohamos növekedése, valamint a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent. Már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván. Számuk a tavalyi évben haladta meg a 100 ezer főt. Az óvodákban és az általános iskolákban is körülbelül 1000-rel több SNI-s gyerek járt, mint egy évvel korábban (óvodában 11 578 fő, általános iskolában 59 698 fő).

Tüntetések és tiltakozások a köznevelési rendszerhez köthetően 

• A Civil Közoktatási Platform (CKP) információi szerint az őszi félévben 2650 körüli tiltakozó akciót szerveztek a tanárok, a diákok és a szülők, legalább 310 település legalább 1000 intézményében.

A gyerekek netes biztonsága területén komoly kihívások vannak

• A 2022-ben 2550 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálatához, az Internet Hotline-hoz. 2022-ben megjelent adatok szerint 2021-ben ez a szám 5508 volt, ezek közül négyből három bejelentés gyermekpornográfia miatt történt, ami az első pandémiás év több mint hatszorosa.
• 10–15 évesek korosztályában az internetezés elsősorban a közösségi médiát jelenti: háromból két magyar gyereknek van Facebook-profilja, és minden második-harmadik gyerek tiktokozik.

A gyermek egészségügyi ellátórendszer alapvető nehézségekkel küzd, miközben a gyerekek egészségi állapotát tekintve komoly kihívások vannak

• 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10%-a volt betöltetlen, emiatt pedig 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
• Azokban a családokban, ahol nagy nehézségek árán tudnak csak kijönni a jövedelmükből, a csecsemők 86,6% tartozik a jó egészségűek közé, míg a legjobb anyagi helyzetben lévő családokban a csecsemők 98,4%.
• A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége.
• A 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.

Az Ukrajnából érkező gyerekek helyzete 

• Noha 2022-ben nagyjából kétmillió, Ukrajnából menekülő ember lépte át a magyar határt, csak 33 273 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyből 28 908 kérelemnek adott helyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF). A kérelmezők közel fele, 15 096 fő gyerek volt.
• Az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es tanév végén 2270 ukrán állampolgárt tartott nyilván a köznevelési rendszerben.

Vannak pozitív adatok 

• A KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén –  azonban a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák, továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek.
• Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán.
• A 2022. évről szóló Gyermekjogi jelentés a fenti adatokon túl részletesen elemzi és bemutatja, hogyan alakította át az új minisztériumi rendszer a gyermekvédelem ágazati irányítását, hova kerültek az egyes gyermekjogi területek, és mindez hogyan illeszkedik a rendszerváltás óta eltelt évek változásaihoz. Bemutatva a gyermekjogok széttagoltságát és ennek legfontosabb negatív következményeit. 

Gyerekekből lesznek a felnőttek, ezt jól tudjuk. Minden, ami 18 éves korunkig történik velünk, meghatározó befolyásoló erővel bír a jövőnkre. A Gyermekjogi jelentés elolvasása után viszont okkal merülhet fel a kérdés: ilyen hatással akarunk-e lenni a gyerekeinkre? Milyen jövőt szánunk nekik és magunknak? 

A Gyermekjogi jelentés (a korábbi évek anyagaival együtt) elolvasható itt.