2022. augusztus 25. és 27. között a gyermekjogi követek megújult csapatával csapatépítő tábort tartottunk Balatonbogláron. A tábor célja az volt, hogy a 18 főre bővülő gyerek csapattal megismerjük egymást, és segítsük egy nyílt, őszinte és biztonságos légkör kialakulását. Nagyon köszönjük E.ON Hungária Zrt.-nek, hogy támogatásával megvalósulhatott táborunk.
A kezdetek óta együtt dolgozunk gyerekekkel – ez már a 6. gyermekjogi követ csapatunk –, de az Alapítvány történetében ez volt az első ottalvós tábor. Év közben is figyelünk arra, hogy megfelelő idő jusson a játékra és a csapatépítésre, egy ilyen alkalom mégis különleges. A tábortűz, a vízibiciklizés, a Balaton parti beszélgetések, a vonatút, de még az opcionális reggeli torna is nehezen helyettesíthető élményeket adott mindannyiunknak.
„Ahhoz, hogy a gyerekek szabadon kifejezzék a véleményüket a projektek során, fontos, hogy tudják, figyelünk rájuk, komolyan vesszük őket, és kíváncsiak vagyunk a véleményükre. A tábor sokat segített a bizalom kialakításában. Sokat készültünk arra, hogy azok is jól érezzék magukat, akik 2,5-3 éve velünk vannak, és azok is, akik még most ismerkednek az alapítvánnyal vagy a gyerekjogokkal. Nagyon jó volt látni, hogy mennyire figyelmesek és nyitottak egymás felé a gyerekek, és mennyi tettvágy hajtja őket” – mondta a táborról Palotay Lilla, a Gyermekrészvétel program koordinátora.
Mit csináltunk a táborban? Hogy érezték magukat a gyerekek?
Olvassátok el egy régi és egy új követünk beszámolóit.
„Amikor elsőnek odaértünk a csoporthoz, egy kicsit megszeppentem, és azt gondoltam: „Úristen, mi lesz itt…”. A vonatút is még egy kicsit szokatlan volt, de miután elkezdtem beszélgetni az emberekkel, egyre inkább megnyugodtam, és nem éreztem magam úgy, mintha teljesen idegen helyen lennék. Amikor odaértünk, volt egy pár ismertető játék, ahol lehetett érezni, hogy egy kicsit feszült még a hangulat. Hármas csapatokra osztódtunk és kaptunk egy feladatot, amit utolsó nap prezentálni kellett. Ezután bementünk a Balatonba, de ekkor már úgy éreztem, mintha barátokkal lennék, mert mindenki nagyon kedves és befogadó volt. Első éjszaka egy páran összegyűltünk a teraszon és beszélgettünk, zenét hallgattunk. Sokat nevettünk.
Következő reggel lehetett reggeli tornára menni, ami felfrissített minket. Reggelire nagyon sok opció volt, szóval szerintem senki sem maradt éhes. Reggeli után volt egy workshop. Sok mindent tudtam meg az alapítványról, és hogy mi is lesz a feladatunk. Mellette viszont vicces játékokat is játszottunk. Elmentünk ebédelni és utána kaptunk egy kis szabadidőt, mielőtt elmentünk volna a strandra. Felvettük a fürdőruhánkat, bekentük magunkat naptejjel és elindultunk a strandra. Mivel mindenhova sétálni kellett, ez is lehetőséget adott beszélgetni olyanokkal, akikkel addig nem tudtam. A strand nagyon izgalmas volt: fürödtünk és béreltünk vízibicikliket. Miután jól kifürödtük magunkat, mindenki választhatott valami nasit. Hát, nem mondanám, hogy azon a napon bárkinek leesett volna a vércukor szintje. Volt a kajás bódék mellett egy játszótér, ahol volt egy nagy hinta. Páran felültünk rá és nagyon magasra repültünk. Miután mindenki megevett mindent és kijátszottuk magunkat, hazasétáltunk. Nagyon tetszett, hogy vacsoránál nem étterembe mentünk, hanem mi főztünk. Az előkészítés alatt nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk. És a végére a paprikáskrumpli nagyon finom lett. Szerintem az egyik legjobb élményem az egész tábor alatt ez a vacsora volt. Olyan volt, mint egy nagy családi összejövetel. Játszottunk, nevettünk, ismerkedtünk.
Úgy elrepült az idő, hogy már menni is kellett aludni. Még azért kiültünk egy páran a Balaton elé és beszélgettünk. Következő nap volt még egy workshop. Elmondtuk, hogy milyen volt a tábor és előadtuk a projekteket. Utána elmentünk ebédelni és kaptunk egy kicsi időt összepakolni. Ez a tábor nekem nagyon tetszett, mert jobban megismerkedtem ezzel az alapítvánnyal, és hogy mit is fogok csinálni itt, de mellette sok új élményt és barátot is szereztem. Már izgatottan várom, hogy együtt folytassuk a munkát szeptemberben.” – mondta a táborról Széles Abigél, aki 13 évesen most csatlakozott az Alapítványhoz.
„Szerintem a tábor a csapat miatt volt különleges. Mindenki nyitottsággal fordult a másik felé, készen rá, hogy meghallgassa, vagy épp együtt nevessenek. Az Alapítvány felnőtt munkatársai, a mentoraink partnerként kezeltek minket a tábor során. Csoportként alakítottuk ki a közös szabályainkat, és programjainkat a hétvégére. Ettől biztonságos és családias hangulata lett az együtt töltött napoknak.
Mindenre volt idő – egyensúlyban voltak a követ program megismerését, gyerekjogi ismeretek elmélyítését célzó projektmunkák a csapatépítő játékokkal, kötetlen beszélgetésekkel.
Régi követként azt fogalmaztam meg a nyitó körben, amikor mindenki elmondta, hogy mit szeretne kihozni abból a pár napból, hogy egy korszak lezáródásánák, és egy új korszak kezdetének élem meg a tábort. A zárókörben visszatértünk ezekhez a gondolatokhoz, és úgy éreztem, hogy tényleg így alakult, nagyon sokat adott a tábor. Az elmúlt év munkájából sok pillanatot felemlegettünk, korábbi tapasztalatokat tudtam megosztani frissen érkező követekkel, emellett pedig barátságok alapozódtak meg, és egy új, lelkes gyerekjogi követ csapat körvonalazódott.” mondta Boukydis Anna, aki egy éve gyermekjogi követünk.
A tábor az E.ON Hungária Zrt. támogatásával valósult meg, a Balaton parti szállásunkat pedig a Kúria Kft. biztosította. Hálásan köszönjük a támogatást!
