Gyermekbarát internet új európai stratégiája

Már korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság stratégiát készít annak érdekében, hogy az EU és tagállamai hogyan védhetik jobban a gyerekek digitális eszközhasználatot is érintő jogait. A kiegészített, aktualizált stratégia célja, hogy teret nyisson a gyerekek számára, hogy megszólalhassanak a digitális világban lévő jelenlétüket illető kérdésekben. A BIK+ stratégia különös figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek online lehetőségeire, az őket érő kockázatokra is.

1) A BIK (Better Internet for Kids) stratégia

A gyermekek egyre fiatalabb kortól vannak jelen a digitális térben, és válnak aktív és tevékeny részvevőivé. Az online térben játszanak, építenek kapcsolatokat, és oktatásuk egy része is itt történik. Ahogy a digitális világ szerepe nő az életükben, úgy merülnek fel a problémák elsősorban olyan tartalmakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek nem állnak összhangban az életkorukkal, így tiszteletük és érdekeik nincsenek előtérbe helyezve, ahogy azt megérdemelnék.

A Covid19 járvány óta a digitális tér még nagyobb teret kapott a gyermekek életében, pozitív hatásai mellett még jobban rávilágít a digitális egyenlőtlenség tendenciájára. Nem minden gyermeknek van egyenlő hozzáférése a digitális eszközökhöz és készségekhez, amik elengedhetetlenek a tanuláshoz és a fejlődéshez. Ezek az egyenlőtlenségek hosszú távon gyengébb eredményekhez, mentális problémákhoz és elszigetelődéshez vezethetnek. A gyermekek bizonyos csoportjai további nehézségeknek vannak kitéve a digitális térben, életkoruk, nemük, képességeik fejlettsége és társadalmi, illetve gazdasági hátterük tekintetében.

A 2012-es gyermekbarát internetre vonatkozó BIK stratégia a felmerülő problémákkal foglalkozik. A digitalizálódó társadalom fejlődése növeli a kockázatokat, ebben különösen érintettek a gyermekek és a fiatalok. Emiatt lett szükség a BIK stratégia reformjára, aminek vezérgondolata, hogy minden gyermek megérdemli, hogy biztonságos és önállóságra ösztönző digitális környezetben fejlődjön, és hogy az erre való átállásban aktív szerepet vállalhasson. Ez az aktualizált stratégia (BIK+) megerősíti a gyermekek védelmét, önrendelkezését és tiszteletet az új digitális évtizedben, intézkedéseket hoz digitális készségeik és magabiztosságuk fejlesztésére, valamint szerepvállalásra ösztönzi őket a digitális világban és annak alakításában. Célja, hogy minden gyermek egyenlő módon hozzáférhessen a digitális lehetőségekhez. A stratégiát konzultációs folyamat alapozta meg tagállamokkal és tudományos szakemberekkel, illetve a szülőkkel és a tanárokkal,

2) Miért van szükség új stratégiára?

Az utóbbi évtizedben rohamosan nőtt a digitális tér szerepe a gyermekek életében. Digitális gyermekkoruknak következménye, hogy sokkal aktívabban és fiatalabb kortól használnak digitális eszközöket, így az online ártalmaknak is fokozottan ki vannak téve. Gyakran szembesülnek koruknak nem megfelelő tartalommal, ami hosszú távon zaklatáshoz, megfélelmlítéshez vagy radikalizációhoz vezethet. Az ilyen erőszakos, félelemkeltő és az életkornak nem megfelelő tartalmak egyszerűen elérhetőek, és elősegíthetik az erőszakot, gyűlöletbeszédet, étkezési zavarokat és más önkárosító tevékenységeket. Bár jogszabályok gondoskodnak az életkornak megfelelő ellenőrzési mechanizmusok használatáról, ezek gyakran még mindig hatástalanok. Kulcsfontosságú ezért, hogy a digitális szolgáltatások kialakítása és működése a gyermekek számára könnyen értelmezhető legyen, hogy a gyermekek ne legyenek kitéve olyan tartalmaknak, amelyek testi és mentális egészségüket károsítják. Ez csak az online platformok átláthatóságával valósítható meg.

Annak ellenére, hogy a gyermekek sokkal aktívabban és önállóbban vesznek részt a digitális térben mint korábban, támogatást és segítséget érdemelnek az online jelenlét több szintjén is. Különösen fontos, hogy a gyermekek és a szülők tisztában legyenek a gyermekkori adatosítás méreteivel és annak hosszú távú hatásaival a gyermek fejlődésére. Elengedhetetlen a digitális készségek fejlesztése, és ezek iskolai oktatása, hogy az elsajátított készségeket tevékenyen és informáltan használják a tanulásban, kapcsolatépítésben, és kreatív önkifejezésükben. A médiatudatosság oktatására még nagyobb szükség van a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknék, akik nem kapnak egyenlő hozzáférést, eszközöket és digitális készségeket. Mindez hosszú távon a digitális bizalom hiányához vezethet, tovább mélyítve a digitális szakadékot.

A cél minden esetben az online/offline egyensúly megtalálása, mert a negatív hatások ellenére a mai fiatalok számára a digitális absztinencia már nem járható út sem az oktatás, sem a társas fejlődés tekintetében. Nem ignorálhatjuk, hogy a gyermekek ma már a technológia aktív fogyasztói, amit életük számos területén napi szinten használnak. Emiatt teret kell nyitni a gyermekek véleményének, és aktív résztvevői kell legyenek a digitális termékek, szolgáltatások és politikák fejlesztésének és értékelésének.

3) Megvalósítás és intézkedések

A BIK+ stratégia jövőképe és célja, hogy Európában minden gyermeknek védelmet, szerepvállalást és tiszteletet biztosítson a digitális térben. A biztonságos, életkornak megfelelő online tér minden gyermek számára elérhető kell legyen. Ezek a célok az utóbbi évtized változásait figyelembe véve fogalmazódtak meg, és a következő három pillérre épülnek:

  • biztonságos digitális jelenlét és tapasztalatok, amik védik a gyermekeket az online környezetben;
  • felkészítés a digitális szerepvállalásra, hogy a gyermekek megalapozottan hozzanak döntéseket az online térben is;
  • aktív részvétel és a gyermekek tiszteletben tartása.

3.1) Biztonságos digitális tapasztalatok

A Bizottság célja, hogy létrehozzon egy uniós magatartási kódexet, amelynek központjában az életkornak megfelelő tervezés áll, garantálva a gyermekek magánéletének tiszteletben tartását, biztonságukat és védelmüket a káros és illegális online tartalomtól és kockázatoktól. Ennek a folyamatnak az ipar, a politikai döntéshozók, a civil társadalom és a gyermekek is szerves részei. A magánélet védelmét szem előtt tartva, a Bizottság támogatja az életkor biztonságos módon történő bizonyítását, ezen kívül a nemi esélyegyenlőségi stratégia keretében a kódexbe belefoglal egy felnőtt tartalmakra vonatkozó szakaszt is, az eredeti és manipulált intim képek beleegyezés nélküli megosztása ellen.

Az eddigi intézkedések ellenére a biztonságosabb internetközpontok segélyvonalain (116 111) beérkező legtöbb jelzés a megfélemlítéssel kapcsolatos. A BIK+ stratégia egyik célja, hogy megerősítse az együttműködést, és láthatóvá tegye a biztonságosabb internetközpontok nyújtotta segítséget, aminek mindenképp elérhetőnek kell lennie minden gyermek számára. A segélyvonalak és forróvonalak továbbra is segítséget nyújtanak a gyermekeknek káros és illegális tartalmak jelentésénel. A Bizottság koordinálja és szorgalmazza a bevált gyakorlatok cseréjét az uniós hatóságok és tagállamok között, ezzel segítve a tagállamokon belüli és az EU-s kutatások eredményeinek összehangolt felhasználását.

Az ipari szereplőknek nagy felelőssége van a biztonságos és életkornak megfelelő online környezet megteremtésében. Emiatt kötelességük, hogy a digitális szolgáltatások tiszteletben tartsák a gyermekek magánéletét, szerződési feltételeik átláthatóak és érthetőek legyenek. A Bizottság ösztönzi az ipari szereplőket, hogy működjenek együtt a jogellenes és káros tartalmak bejelentésében.

3.2) A digitális szerepvállalásra való felkészítés

A digitális szerepvállalásra való készülés első lépése, hogy a gyermekek korán elsajátítsák a digitális készségeket, és biztonságosan mozogjanak az online térben, felismerve a kockázatokat és a visszaéléseket. Ezért különösen fontos az oktatás reformja, a tudatosság és a digitális készségek elsajátítása a tanárok szintjén.

A BIK-portál külön erre a célra hoz létre tanári modulokat, amelyek többek között a digitális magabiztosságon kívül az online biztonságról és kockázatokról, a mentális egészségről és a megfélemlítésről is informálják a tanárokat. Az oktatásban bevált gyakorlatoknak a tagállamok közötti megosztását szakértői csoportok fogják koordinálni. A BIK+ stratégia hangsúlyozza a társaktól való tanulás fontosságát és a tapasztalatok megosztását, ebben a BIK ifjúsági nagykövetei és paneljei nagy szerepet kapnak. A médiatudatossággal foglalkozó kampányok az iskolákon kívül bevonják a gyermekeket, családokat és tanárokat, céljuk az informáltság, a fiatal fogyasztókat érő kockázatok megismerése és a nemzedékek közötti tapasztalatcsere.

Mindez csak akkor valósítható meg, ha a gyermekek megbízható és megfizethető internetkapcsolattal és digitális eszközökkel rendelkeznek. A digitális szakadék megszüntetése továbbra is cél, ezúttal különös figyelmet dedikálva a kiszolgáltatott gyermekek helyzetének javítására, ideértve a különleges igényű, migráns hátterű, hátrányos és kiszolgáltatott helyzetű gyermekeket. Ezeknek a gyermekeknek kiemelten fontos, hogy a digitális környezet inkluzív és sztereotípiáktól mentes legyen, mivel csak így fejlődhet magabiztosságuk és bizalmuk a digitális térben.

3.3) Aktív részvétel

Kulcsfontosságú, hogy a gyermekek beleszólást kapjanak az online jelenlétüket érintő kérdésekbe, mivel fokozottan használják a médiát mint a változás eszközét. A digitális térben szerveződnek és küzdenek például az „iskolai sztrájk az éghajlatért” mozgalom keretében is. Fontos a gyermekek véleményét meghallgatni és tisztelni, és polgári szerepvállalásukat támogatani. Továbbá fontos kihasználni a kreativitást és a digitális polgárságra készítő online tevékenységek nyújtotta lehetőségeket. Ezért is a BIK+ harmadik pillére, hogy a gyermekeket tevékenyen bevonja a digitális környezet alakításába, mert egyedülálló rálátással rendelkeznek egy olyan gyermekkorra, amely a digitális korszakban zajlik.

Új uniós gyermekrészvételi platformot hoz létre a Bizottság, fokozva a gyermekek részvételét a BIK+ programban, hogy pozitív hozzáállással és kritikusan tudjanak részt venni a program megvalósításában. Nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek véleménye a digitális kérdésekben, ezzel párhuzamosan több gyermekek által irányított tevékenység indul el, építve a már meglévő mintákra, például a BIK ifjúsági nagykövetek és panelek. A BIK+ stratégiának gyermekbarát változata is lesz. A gyermekek be lesznek vonva a stratégia végrehajtásának nyomon követésébe is. A Bizottság hangsúlyozza az egymástól való tanulás fontosságát, az ifjúsági nagykövetek jelenlétének szükségességét a digitális szakpolitikában. Az ipar felelőssége, hogy a gyermekek által használt szolgáltatások innovatív és kreatív digitális részvételt ösztönözzön.

4) Nemzetközi együttműködés

A gyermekek védelme és szerepvállalása az online térben globális kihívás a digitális évtizedben. Ezek megvalósításához a tagállamok közötti összehangolt munkára van szükség, hogy a felméréseket, tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megosztva még hatékonyabb legyen a reform. A tapasztalatok, szakértelem és értékek megosztása kulcsfontosságú, ha lépést szeretnénk tartani a rohamosan fejlődő digitális világgal, figyelembe véve a változások hatását a gyermekekre. Az évente megrendezett Biztonságosabb Internet Fórum teret ad a nemzetközi fejlemények megosztásának, ahol az információ és a tapasztalatok megosztása mellett mentorálási és csereprogramokra is lehetőség van az EU-n kívüli nemzetekkel. A fiatalok nagyobb szerepkörhöz jutnak a digitális átállás során, így alkalmuk nyílik aktívan és innovatív módon hozzájárulni az átálláshoz a saját egyedülálló szemszögükből.

5) Konklúzió

A BIK+ stratégia célja, hogy lehetőséget és teret nyisson a fiatalok számára, ahol megszólalhatnak a digitális világban lévő jelenlétüket illető kérdésekben: a jóllétük, a készségeik fejlesztése és a biztonságuk érdekében hozott intezkedésekkel kapcsolatban. A biztonságos, védett és megbízható digitális tér az EU egyik sarokköve, ezért hosszú távú célja a stratégián keresztül, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tartalmakkal és tapasztalatokkal vegyenek részt az online világban, ahol támogatás és tisztelet veszi őket körbe. A BIK+ kiemelkedő figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek online lehetőségeire, az őket fenyegető kockázatokra és a sztereotípiáktól mentes online tér kialakítására.

A BIK+ stratégia elsősorban a gyermekek véleményére épít, részvételük a végrehajtásban és a nyomon követésben elengedhetetlen. A gyermekek, a Bizottság, az ipar és a civil társadalom összehangolt együttműködése fog megoldásokat nyújtani ahhoz, hogy a gyermekek és a fiatalok tevékenyen és biztonságosan vegyenek részt a digitális világban, a társadalomban és a demokratikus folyamatokban.