Népszavazási “Kérdések és válaszok” – 4 részes sorozatunkban a gyermekjogok és a gyerekek legfőbb érdeke szempontjából értékelve végigvesszük a “gyermekvédelmi” népszavazás egyes kérdéseit: Érthetőek-e a kérdések, adható-e rájuk egyértelmű válasz, mi lehet a szakmai háttere az egyes kérdéseknek, mit volna érdemes végiggondolni a feltett kérdések és a gyerekvédelem kontextusában?
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
Válasz: Nem.
Miért? A hatályos jogszabályok is azt írják elő, hogy mivel a gyermekek egészséges fejlődését egyes médiatartalmak károsan befolyásolhatják, az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a gyermekeket megvédje a számukra káros tartalmaktól. Ez nem kérdés. Sőt, alapvető gyermekjog. Legyen szó a pornóról, prostitúcióról, a családon belüli erőszak bagatellizálásáról vagy az anorexiát népszerűsítő honlapokról, vagy más hasonló, a WHO szerint is a szexualitás körébe tartozó témákról, a gyermekek védelme az online világban, különböző hagyományos és közösségi média felületeken is nagyon fontos.
A kérdés igazából az, hogy hogyan csináljuk ezt?
A korhatár besorolás sok tekintetben csak látszólagos védelmet jelent. Bárki kiikszelheti hogy elmúlt már 18 éves, és szabadon kielégítheti a kíváncsiságát bárhol, bármiben. Azt is nehéz ellenőrizni, hogy a tévéműsoroknál kihelyezett 12, 16, 18 karikás jelet melyik családban tartják be.
A koronavírus járvány idején egészen fiatal gyermekek is aktívan elkezdték használni az internetet – sok esetben a jelenlétük nem korlátozódott a Google Classroomra. Bármelyik nagyobb hírportált nyitja meg egy gyerek (vagy néz bele a szülei által nyitva hagyott gépen ezekre az oldalakra), szinte biztos, hogy belefut egy olyan bulvárhírbe, fotóba, vagy reklámba, amiben szexuális vagy szexualizált tartalommal is találkozik. Tényszerűen az a helyzet, hogy a gyerekek rendszeresen fogyasztanak a fejlődésüket komolyan befolyásoló szexuális média tartalmakat.
Kutatási adatok szerint Európában a 7-10 éves korosztály 3. leggyakoribb internetes keresőszava a pornó. A gyermeket nevelő családok pedig 0-10 perc közötti időt fordítanak arra, hogy gyerekeikkel arról beszéljenek, hogyan lehetnek biztonságban a neten – pl. a nyíltan szexualizáló tartalmaktól.
A digitalizálódott gyermekkor egy elképesztően komoly kihívás. Nagyon fontos szakmai feladat megoldást találni erre. Nem az a kérdés, hogy támogatjuk-e ezt a helyzetet vagy sem (remélem senki nem támogatja), hanem hogy hogyan tanítjuk a pornót a média órákon (igen, a pornóról beszélni kell – nem (szó szerint) ölbe tett kézzel tűrni, hogy a gyerekek egészséges szexuális fejlődésében durva károkat okoz, hanem beszélni arról, hogy a pornó miért egy ordas nagy hazugság, hamis, nem valóságos, irreális világ). A pornó maga az álhír. De a gyerekek egészséges szexuális fejlődését nem csak ez veszélyezteti. Az egészséges szexualitás magába foglalja az egészséges testképet, énképet, érzelmi biztonságot, kapcsolati mintákat is, az ezeket a témákat érintő megtévesztő, hamis, veszélyes információk pedig ömlenek a gyerekekre. 2021-ben a Facebook belső jelentéséből az is kiderült, hogy még az üzemeltetők is tudják, mennyire toxikus az Instagram a felhasználókra – főleg a kamasz lányokra nézve. A filterezett képek által keltett hamis “realitás” a testre és a lélekre egyaránt nagyon károsan hathat. Egyre több kutatási adat támasztja alá, hogy a tizenéves generációk mentális egészségének megőrzéséhez muszáj felkészíteni őket arra, hogy “hogyan olvassák a netet”. Érteniük, tudniuk kell mit látnak, mit kapnak. Illúziókat kerget, aki azt gondolja, hogy a netes tartalmakat teljes biztonsággal lehet szűrni, és a gyerekektől el lehet zárni.
Cinikusan mondva, igazából mindegy, hogy mi felnőttek mit támogatunk vagy sem. A gyerekek megtalálják a tartalmakat – vagy azok őket. Egy esélyünk van: ha tanítjuk és felkészítjük és mindezek előtt meghallgatjuk őket.
A cikksorozat korábbi részei itt találhatóak: „Gyermekvédelmi” Népszavazás 1. kérdés , 2. kérdés
