Mélyszegénység, roma származás, állami gondozás mint kockázati faktor a gyerekek szexuális kizsákmányolásában – Megjelent az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány országjelentése
Idén első alkalommal jelent meg a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése. A jelentés a jogszabályi kereteken és a társadalmi jellemzőkön túl kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is. A különösen veszélyeztetett csoportokon túl taglalja a szakemberhiányt és a gyermekvédelmi rendszer kritikus pontjait, de sorra veszi az elmúlt évek pozitív intézkedéseit és változásait is. A jelentés kizárólag publikált statisztikákat és információkat, közérdekű adatigénylés útján szerzett információkat tartalmaz, saját kutatási adatot nem. A jelentésben a felhasznált adatok átfogó módon, társadalmi kontextusba helyezve jelennek meg, azok szociológiai, jogi, kriminológiai szemszögből egyaránt bemutatásra kerülnek.
Kevés az átfogó kutatás, amely a témával foglalkozik, az elérhető adatokból viszont látszik az, hogy a mélyszegénység és az ebből fakadó körülmények tartoznak az áldozattá válás fő tényezői közé. Az áldozattá vált gyerekek legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is.
A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai
A szexuális célú emberkereskedelem területén elsősorban EU-s és nemzetközi anyagokból kapunk képet a magyarországi adatokról. Aggasztó, hogy az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok több mint fele, 64%-a gyermek, a gyermek áldozatok 7,4%-a 11 éven aluli. Az összes regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül pedig magyar nemzetiségű a legtöbb, 1310-ből 647. Az Amerikai Külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése, a TIP-riport szerint számos kulcsfontosságú területen Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak – mindez különösen igaz az gyermekotthonban és állami gondoskodásban élő gyermekekre és a legális tartózkodás nélküli külföldi áldozatokra. A legfrissebb TIP-riport kiemeli, hogy ezek a különösen kiszolgáltatott csoportok további diszkriminációnak vannak kitéve a tekintetben, hogy az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási mechanizmusa nem vonatkozik rájuk.
A szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata az ország legelmaradottabb régióiból származik. Hazánkban csakúgy, mint számos más országban, az állami gondozásban élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából – a magyar gyerekek kb. 8 %-a él gyermekvédelmi szakellátásban. A vizsgálat során 11 évesen áldozattá vált gyerekeket is azonosítottak.
A gyermekek prostitúciós célú kizsákmányolásának területén a magyarországi adatok nemzetközi adatokkal történő összehasonlítása különösen figyelemre méltó. Egy 2018-ban publikált EU-s jelentés szerint az kutatásban vizsgált időszakban az EU területén azonosított prostitúciós célú kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek több mint fele volt magyar származású.
Az online tér veszélyei
Az elmúlt években nagy figyelem irányult az online térben zajló szexuális kizsákmányolásra is, amelyre Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” definíciója és tényállása alatt büntetni ezt a magatartást. A Kaleta-ügy kapcsán derült fény arra, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39%-ától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során. Magyarországon egyre nagyobb szükség van a gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalom nemzetközi dokumentumokkal összhangban történő meghatározására is, mivel az NMHH adatai szerint 2020 első felében az Internet-hotline-on jelentett illegális tartalmak 41,6%-a minősült „pedofil tartalomnak”. 2011-ben ez az arány még csak 7,7% volt. A 2020-ban jelentett „pedofil tartalom” 23,7%-át minősítette az NMHH feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak.
A turizmus szexuális kizsákmányolása
A Covid19 járvány időszakát megelőzően a magyar turizmus évről évre nőtt. 2019-ben a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma elérte a 31 milliót. Ennek ellenére a jelentés elkészítése során nem tudtunk azonosítani olyan intézkedéseket, amelyek figyelembe vennék a növekvő turizmus kockázatait, a potenciális veszélyeket, pedig döntő fontosságú lenne annak felmérése, hogy milyen mértékben és módon érintettek a magyar gyerekek a turizmus területén zajló szexuális kizsákmányolásban. Fontos kiemelni azt is, hogy egyetlen helyi cég sincs a The Code, azaz a gyermekek turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolással szembeni védelméről szóló magatartási kódex aláírói közt, csak Magyarországon is működő nemzetközi cégek. A jelentés kiemeli, hogy turizmus Covid19-időszakot követő újraindítása kiváló lehetőség lenne Magyarország számára a turizmus új alapokra helyezésére, fokozott figyelmet fordítva a gyermekek védelmére.
Törvényesen lehet 16 évesen házasodni
Magyarországon 16 év felett gyámhatósági engedéllyel hivatalosan is köthetnek házasságot a magyar gyermekek. Számos nemzetközi fórum kiemelte azt, hogy szükség van a házasságkötési korhatár 18 évre emelésére annak érdekében, hogy a gyerekek védve legyenek a szexuális kizsákmányolásnak a házasság köntösébe bújtatott formájától is. A jelenségről statisztikai adatok és kutatások sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre, de szakértők egyéni tapasztalatai alapján elmondható, hogy a roma kisebbséghez tartozó lányok kiemelten veszélyeztetettek a hivatalos és a 16 év alatti nem hivatalos házasságkötések tekintetében is. A jelenség pontos megértése és azonosítása érdekében szükség van olyan kutatások lefolytatására, melyek kifejezetten a magyar állampolgárságú gyermekek vonatkozásában vizsgálják a témát, annak társadalmi kontextusát.
Pozitív változások a gyerekek védelmében
A jelentés kihangsúlyozza, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolással szembeni védelme területén számos nagyon fontos és pozitív változás is végbement az elmúlt években. Hazai civil szervezetek, a TIP-riport, az Emberkereskedelem Elleni Szakértői Csoport jelentései és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának zárójelentése is számos kritikát fogalmaz meg, aminek eredményeképpen Magyarország kormánya jelentős erőfeszítéseket tett a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, az áldozatok védelme és azonosítása érdekében.
2020 elején lépett hatályba egy törvénymódosítás csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. Automatikusan ennek minősül minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek. Számukra általános védelmi intézkedést kell biztosítani és a kijelölt gyermekotthonokba kell őket szállítani. Korábban ezek a kiskorúak akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetőek voltak. További előremutató intézkedés, hogy 2019-ben 22 képzett emberkereskedelmi szakvonalvezetőt neveztek ki a megyei rendőrkapitányságokon, akiknek feladata az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozások és rendőri intézkedések koordinálása és felügyelete.
Fontos lépés továbbá, hogy a magyar kormány 2020–2023 éveket érintően elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra.
Az említett pozitívumok ellenére több hibás gyakorlat és gyakorlati hiányosság is jelen van a magyar jogrendszer és az áldozatok ellátása területén is. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak és nem kielégítőek. Hiányzik egy olyan összehangolt válasz és áldozatsegítő szolgáltatási rendszer is, amely a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyerekek valós, egyénenként azonosított szükségleteit szem előtt tartva segítséget nyújt nekik a felépüléshez és a társadalomba történő reintegrációhoz.
A kutatás háttere és módszertana
2020 nyarán, az ECPAT által kidolgozott struktúra alapján kezdte meg a magyar országjelentés kidolgozását a Hintalovon Alapítvány számos hazai civil és állami szereplő segítségével. Az országjelentések célja, hogy országonként összesítsék és rendszerezzék a gyermekek szexuális kizsákmányolása szempontjából releváns társadalmi jellemzőket, jogszabályi kereteket, az áldozatsegítés megjelenését és a bűnüldözés hatékonyságát. A jelentés külön tárgyalja a gyermekek elleni szexuális kizsákmányolás megjelenési formáit, a prostitúciós célú kizsákmányolást, az online térben zajló kizsákmányolást, a szexuáliskizsákmányolás-célú emberkereskedelmet és gyermekeladást, a turizmus területén zajló kizsákmányolást, valamint a korai és kényszerházasságot. A jelentés kizárólag korábban publikált statisztikákat és információkat, közérdekű adatigénylés útján szerzett információkat tartalmaz, saját kutatási adatot nem. A jelentésben a felhasznált adatok átfogó módon, társadalmi kontextusba helyezve jelennek meg, azok szociológiai, jogi, kriminológiai szemszögből egyaránt bemutatásra kerülnek.
Az országjelentés legfontosabb megállapításai:
- A mélyszegénységben élő gyerekek a legkiszolgáltatottabbak a szexuális kizsákmányolás áldozatává válása szempontjából. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is.
- Magyarországon a gyermekek és a roma kisebbséghez tartozók vannak a leginkább kitéve az elszegényedés kockázatának.
- Elegendő számú, megfelelően képzett szakember hiánya miatt a gyermek áldozatok számára gyakran nem érhető el a szükséges segítség.
- Évről évre növekszik a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, köztük a szexuális kizsákmányolást megvalósító bűncselekmények száma is. Ez utalhat a látencia csökkenésére és az esetek számának növekedésére is.
- Az Európai Unió területén az uniós tagállamokat tekintve a szexuális célú emberkereskedelem gyermek áldozatai közül a legtöbb magyar. Több magyar gyermek áldozat van, mint felnőtt.
- A magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén, és továbbra is több helytelen terminológia van használatban.
- Magyarországon nincs olyan intézkedés, amely a gyermekek turizmus területén zajló szexuális kizsákmányolásra reagál.
- Még egy magyar cég sem írta alá a The Code elnevezésű magatartási kódexet, amelynek célja a gyermekek turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolással szembeni védelme.
- Számos nemzetközi kritika ellenére Magyarországon még mindig engedélyezhetik a 16 évnél idősebb gyerekek házasságát.
- A 2020-as törvénymódosításokkal számos pozitív jogszabályi változás és intézkedés lépett életbe.
- A magyar kormány elfogadta a 2020–2023-as, az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra.
- A megyei rendőrfőkapitányságon az emberkereskedelmi szakvonalvezetők 2019-es kinevezése pozitív intézkedés a bűnüldözés terén.
- Hazánkban hiányzik egy összehangolt, a szexuális kizsákmányolás gyermekkorú áldozatainak érdekeit és szükségleteit teljes körűen figyelembe vevő válasz és ellátási rendszer.
ECPAT: Az ECPAT a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő legnagyobb nemzetközi szervezet, melynek a Hintalovon Alapítvány számos korábbi együttműködést követően 2020 tavaszán lett a tagja.
