Dráma alapú kutatás a jogellenes gyermekelvitelről

Az Európai Unióban évente kb. 1300 gyereket visz el az egyik szülő egy másik országba a másik szülő engedélye nélkül. Az INCLUDE kutatásban a gyerekek segítségét kértük, hogy jobban megértsük a gyerekek érzéseit és szükségleteit egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben.

Hintalovon

2020.10.06.

Hogyan tudják segíteni a szakemberek a gyerekeket, ha az egyik szülő engedély nélkül elviszi a gyerekét egy másik országba, és elszakad a másik szülőtől? Mire kell figyelnie egy bírónak, jogásznak, mikor egy jogellenes gyermekelvitel ügyben találkoznak a gyerekekkel? Ezekre a kérdésre keressük a választ INCLUDE nevű kutatásunkban, melyet gyerekek részvételével az Európai Eltűnt Gyerekek Szövetségének koordinálása mellett végzünk. A kutatás részeként 2020. szeptemberében drámafoglalkozásokat szerveztünk, melyek tanulságait most Gyermekjogi Követeinkkel közösen dolgozzuk fel.

Az Európai Unióban évente kb. 1300 gyereket visz el az egyik szülő egy másik országba a másik szülő engedélye nélkül. Jogellenes gyermekelvitel általában akkor történik, ha súlyos családi konfliktus van a külföldön élő vagy több állampolgárságú szülők között. A jogszabályok sok szempontból egyértelmű intézkedéseket írnak elő, de a döntéshozatal és annak végrehajtása során a gyerekek jóllétére mindvégig figyelemmel kell lenni. Az INCLUDE kutatásban a gyerekek segítségét kértük, hogy jobban megértsük a gyerekek érzéseit és szükségleteit egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben.

Gyerekek a kutatásban

Egy év előkészítő munkája után 2020 augusztusában kezdtünk el bevonni a gyerekeket a kutatásba. Egy újfajta megközelítésre és módszertanra volt szükség, hiszen egy nehéz és érzékeny témát kutatunk. Két lépcsőben vontuk be a gyerekeket: Gyermekjogi Követeink kortárs kutatóként vesznek részt benne, felső tagozatos diákokkal pedig három drámafoglalkozást szerveztünk. Szeptemberben a tanítási dráma módszertanát felhasználva egy fiktív történetet követtünk végig a felsősökkel. A cselekmény a jogellenes elvitelhez hasonló, hétköznapi szituációk sorozatából állt (pl. az egyik szülő külföldre költözése, a család másik városba költözése, egy bizalmi személy árulása, stb.). A történet szereplőin keresztül beszélgettünk arról, hogy mitől érzi magát biztonságban egy gyerek, illetve miből érzik azt, hogy figyelnek rájuk és tisztelik őket az egyes helyzetekben.

[woo_product_slider id=”4796″]

“Egészen elképesztő élmény volt látni, hogy hogyan reagálnak a gyerekek a történetre. Teljesen beleélték magukat és bizonyos eseményeknél megterhelő volt számukra a részvétel, ebből is látszik, hogy milyen nehéz, mikor a felnőttek anélkül hoznak döntéseket, hogy konzultálnának a gyerekekkel. Nagyon sokat tanultam a megfigyelésről és a gyerekek reakcióiról” – mesélte Parti-Nagy Elza, Gyermekjogi Követünk, aki két társával együtt kortárs megfigyelőként vett részt a drámafoglalkozásokon.

A foglalkozás utóélete, és a kutatás maga

A kutatás első szakaszának tanulságait októberben dolgozzuk fel a Követekkel, majd megvizsgáljuk azokat a jogellenes elvitel helyzetek szemszögéből. Az eredményekből kutatási jelentés készül, melyet egy nemzetközi szakértők számára rendezett eseményen is bemutatunk. Ennek alapján nemzetközi partnereink, az Antwerpeni Egyetem és az Eltűnt Gyerekek Európai Szövetsége ajánlásokat fogalmaznak meg a jogellenes elvitellel foglalkozó szakembereknek.

Az INCLUDE kutatást a Gyermekrészvétel programunk munkatársai vezetik, az Európai Bizottság Igazságügyi Alapja (DG Justice) támogatásával. A gyerekek kutatásban való részvételét a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekvédelmi irányelve szabályozza, mely összhangban van az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 12. számú átfogó kommentárjában megfogalmazott etikai alapelvekkel. Ezek garantálják a gyerekek védelmét, és azt, hogy egyetlen gyerek se váljon mások érdekeinek eszközévé, és ne sérüljenek a jogaik. 

További tartalmak a témában

Tényleg számít az, amit válaszolok? Honnan tudhatod, hogy van-e értelme kitölteni egy kérdőívet? Miért úgy tesznek fel egy kérdést, ahogy? Többek között ezekre a kérdések ad választ gyerekeknek (és felnőtteknek) kiadványunk a kérdőíves konzultációkról.
A gyereknevelés és az elég jó szülőség egy bizonyos életkor után logisztikába megy át, de muszáj, hogy ezek mellett legyenek olyan idősávok, amelyek a minőségi időről szólnak. 2-5 éves kor között a játszótér optimális esetben ennek nagyon jó terepe tud lenni, amennyiben megtanulunk tényleg egymással lenni, egymásra figyelni.
Egy globális felmérés keretében 137 ország 26.258 gyereke osztotta meg a koronavírussal kapcsolatos gondolatait és tapasztalatait. A Hintalovon és gyerek önkéntesei a kérdőív lefordításával, valamint a kezdeményezés magyarországi népszerűsítésével támogatták a magyar gyerekek részvételét.
A gyerek nem biodíszlet, hanem olyan, 18 év alatti személy, akinek különleges jogai vannak. Nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben.

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Egyszeri

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Vedd észre mások értékeit – Plakát

Mi a közös a sarkantyús teknősben, a dongóban és az afrikai elefántban? Hogy nind rendelkeznek értékes tulajdonságokkal. Ha kíváncsi vagy állati jó, beszélgetésindító plakátjainkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le kiadványunkat!

A bántalmazás jelei – plakát – magyar és angol verzió

Válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le A bántalmazás jelei plakátot!

Iskolaváltás szabályai – Összefoglaló plakát

Elköltöztök? Bántják a gyereked az iskolában? Ha kíváncsi vagy az iskolaváltással kapcsolatos legfontosabb információkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

Cikkajánló

×
×

Cart