Kapcsolattartás a koronavírus idején: mi a gyerek érdeke?

Alapítványunkat egy szülő a koronavírus-járvány kapcsán kihirdetett kijárási korlátozással kapcsolatban kereste meg, kapcsolattartási ügyben.

Elmondta, hogy 9 és 12 évesek a gyerekek és ők is otthon szeretnének maradni. Írt egy levelet a különélő szülőnek, hogy a járványra való tekintettel nem szeretné odaadni a gyerekeket, továbbá felajánlotta az elektronikus kapcsolattartás minden formáját és a későbbi pótlás lehetőségét is. A különélő szülő azonban elzárkózott ettől, és azt mondta, hogy a bírósághoz fordul. Kérdése az volt, milyen büntetésre számíthat ebben a helyzetben?

Gyermekjogi megközelítés

Alapítványunk minden esetben gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerek(ek) érdekeit képviseljük. A megkeresésnek megfelelően az alábbi tájékoztatással szolgáltunk az érintett gyermekjogokat illetően.

Kormányrendelet

A 2020.03.27-én megjelent, 70/2020. (III.27.) Korm. rendelet kijárási korlátozást vezetett be, melyet a Kormány határozatlan időre meghosszabbított. Ez a rendelkezés az elvált szülők gyerekeit, az ő kapcsolattartási jogukat a különélő szülővel az alábbiak szerint érinti:

1. A rendelet szerinti “alapos indoknak” számít a lakóhely elhagyására a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása, így a kapcsolattartásokat főszabály szerint a korlátozás nem érinti.
A gyerekek ugyanúgy mehetnek kapcsolattartásra, és onnan vissza a lakóhelyükre.

2. A kapcsolattartásnak biztonságosnak kell lennie. Ha csak tömegközlekedéssel megoldható a gyerek utaztatása, akkor be kell tartani a 1,5 méteres távolságot a többi utastól (ide nem értve a gyereket kísérő, vele egy háztartásban élő szülőt). Illetve a kapcsolattartás idején is be kell tartani a járványügyi szabályokat és előírásokat. További fontos szempont, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy gyermek fizikailag el tudjon jutni a kapcsolattartás helyszínére (és onnan vissza a lakóhelyére), az érintett település a járványügyi helyzetre tekintettel megközelíthető legyen.

3. Ha a gyerek utaztatása biztonsággal nem megoldható, vagy ha a gyerek tartós betegsége, egészségügyi állapota, vagy más ok (pl. egy háztartásban élő idős hozzátartozó egészségi állapota) miatt indokolt, hogy a gyerek önkéntes házi karanténban legyen. Ha a különélő szülőnél bármilyen ok (pl. fertőzésnek különösen kitett munkakör) miatt a kapcsolattartás a gyerek egészségét veszélyeztetheti, indokolt lehet a kapcsolattartás elmaradása a járványügyi helyzet idejére. Ezekben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szülők előzetesen, írásban jelezzék egymás felé a kapcsolattartás elmaradásának indokát, valamint biztosítsák a kapcsolattartási alkalom pótlását a járványügyi helyzet elhárultával​ (az elmaradt alkalomtól számított 6 hónapon belül). Addig pedig a gondozó szülő ajánlja fel a nem személyes kapcsolattartási lehetőségeket a gyermekek és a különélő szülő számára.

4. Amennyiben a fentiekben felsorolt esetek egyike sem áll fenn és az ügy egyedi körülményei sem indokolják a kapcsolattartás elmaradását, akkor a gondozó szülőnek “felróható” lehet a kapcsolattartás elmaradása. 2020 márciusától változtak a jogszabályok, így már nem a gyámhivatal, hanem a bíróság jár el a kapcsolattartás akadályozásával összefüggő ügyekben. Ha az apa a kapcsolattartás elmaradásától számítva 30 napon belül bírósághoz fordul, és a bíróság megállapítja, hogy Önnek felróható a kapcsolattartás elmaradása, akkor első körben pótlást fog elrendelni.


Az önkéntes alapú pótlást szorgalmazza az új jogszabály. 2020.04.01-vel az ítélkezési szünet véget ért a bíróságokon. A kapcsolattartás végrehajtása iránti perek tekintetében tehát zajlik a perfelvétel és folyamatban van a döntéshozatal. Jelenleg nincs iránymutatás még a bíróságok részéről, hogy mit fognak “felróhatónak” minősíteni a kapcsolattartás elmaradása esetén. Ezt Önnek kell végiggondolnia, a fentiekben felsorolt szempontok mentén, hogy miért tartja fontosnak, biztonságosabbnak, ha nincs személyes találkozása a gyereknek a különélő szülővel. Gyermekjogi szempontból az a fontos, hogy a gyerek értse a kialakult helyzetet, életkorának megfelelően véleményt nyilváníthasson, és ne legyen “elzárva” a másik szülőtől.

Minden esetben fontos szem előtt tartani, hogy a kapcsolattartás joga elsősorban a gyermek joga!

Az esettanulmány 2020.04.13-án készült, az akkor hatályos jogszabályok szerint.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet. 
Dr. Sánta Nóra