Körkép a gyerekek jogairól és lehetőségeiről – Megjelent a 2019-es Gyermekjogi jelentés
Miért léteznek még csecsemőotthonok? És miért került minden századik 0–2 éves korú gyerek csecsemőotthonba 2019-ben? Milyen kockázata van annak, hogy a házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú volt tavaly? Miért dolgoztak átlag heti 74 órát 2019-ben a pedagógusok? A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban a saját családjukban? Miért kerül minden 5. örökbefogadott gyerek külföldre? – Csak néhány kérdés, amire a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2019. évi Gyermekjogi jelentése választ ad.
Immár 4. alkalommal készült el a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi jelentése, ami az előző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, kutatási eredményeit, statisztikáit és a gyermekjogi ügyek médiareprezentációját tekinti át. A 60 oldalas kutatáshoz animációs kisfilm és gyerekeknek szóló változat is készült.
„A kézirat lezárásakor még nem tudjuk, hogyan fog az ország megküzdeni a válsághelyzettel. De azt már láttuk, milyen elképesztő erőfeszítést tettek a tanárok és az iskolák a távoktatásra való átállásban, és látjuk a közösségi összefogásokat, a szolidaritás megnyilvánulását, a gyerekekért és idősekért vállalt felelősség jeleit. Ennek tudatában írtuk és véglegesítettük a jelentés szövegét – reménykedve abban, hogy ez a négy éve tartó vállalkozásunk arra, hogy nyomon kövessük a gyermekjogi szempontból fontos magyarországi történéseket, nemcsak a múlt egy darabjának lenyomata, hanem a jelen történéseinek jobb megértését is segíti” – emeli ki a jelentés bevezetőjét Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője.
Néhány adat a jelentés legfontosabb megállapításai közül:
- Intenzív jogalkotás: 2019-ben az év minden munkanapján legalább két olyan jogszabály született, ami érintette a gyerekeket.
- Kihívások a gyermekvédelemben: Minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában (173.000 fő); továbbra is kevés a nevelőszülő; nőtt az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma; egyre több ügyük van a gyermekjogi képviselőknek.
- Az egészségügy nehézségei: A házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú (20%-uk 70 évesnél idősebb).
- Gyermekszegénység: A gyerekek közel negyede (23,8%) veszélyeztetett.
- Oktatás: Jobban teljesítettek a magyar gyerekek a PISA-teszten, miközben a sajátos nevelési igényű gyermekek száma egyre nő.
A teljes jelentés ezen a linken, a gyerekbarát verzió ezen a linken érhető el.
A legfontosabb, gyerekjogi szempontból vizsgált témák
Milyen helyzetben van az egészségügy, aminek a járványhelyzettel kell megbírkóznia? 2019-ben a házi gyermekorvosok 40%-a volt nyugdíjaskorú. A 2018-as 89 betöltetlen gyermekorvosi szolgálat száma 2019-ben 110-re nőtt, ami azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye és Budapest kivételével minden megyében stagnált vagy tovább növekedett a betöltetlen gyermekorvosi szolgálatok száma. Ennek eredményeképpen 2019-ben már 72.273 fő 18 éven aluli gyerek nem fért hozzá gyermekorvosi ellátáshoz. De nemcsak „mennyiségi”, minőségi probléma is van: a 2019-ben több mint 5300 gyerek részvételével zajlott „Te hogy látod?” kutatás kérdőívét kitöltő gyerekek negyede osztotta meg az orvosokkal, egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatait, ahol főként a negatív élményeikről számoltak be.
Mennyire felkészült az állami egészségügy a gyerekek lelki és pszichés betegségeinek kezelésére? 2019-ben országszerte 17 intézménnyel kevesebben volt elérhető járóbeteg-szakellátás keretében biztosított gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás 2018-hoz képest, aminek következtében a heti szakorvosi óraszám a 2018-as heti óraszám csupán 60%-a volt. A gyerekeknek fenntartott lelkisegély-vonalak arról számoltak be, hogy 2019-ben átlagosan naponta 3-4 öngyilkossági krízissel találkoztak.
Milyen állapotban van az oktatási rendszer? 2019 második felében 4543 üres pedagógus-álláshely volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egy magyar pedagógus 2019-ben átlagosan heti 56 órát dolgozott az iskolában, amin felül még 18 órát töltött otthoni felkészüléssel és adminisztrációval. Ez az oktatási rendszer kapta feladatául 2020 márciusában a távoktatásra való átállást és a tanév végéig tartó jó minőségű tanítás biztosítását.
A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban? A legfrissebb (2018-as) adatok szerint Magyarországon minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában. A gyermekvédelmi statisztika a megelőző évhez képest több, mintegy 173 ezer gyereket tartott nyilván veszélyeztetettként. A védelembe vett gyerekek száma is több ezerrel nőtt az előző évhez képest. Ezekért a gyerekekért fokozott felelősséget kell vállalnunk össztársadalmi szinten 2020-ban, a válság idején.
Mi történt a jogalkotás terén?
A 2019-es év igen intenzív jogalkotási hullámot hozott magával. Ebben az évben összesen 8586 jogszabály-módosítás történt, amelyből közel 600 olyan volt, ami valamilyen módon érintette a Magyarországon élő gyerekeket. A 2019-es évet legerősebben meghatározó gyermekjogi kérdéskörök közül a magyar közoktatási rendszer masszív átalakítását érintő jogszabály-módosítások váltották ki talán a legnagyobb visszhangot. A Köznevelési törvény 2019. szeptember 1-vel hatályba lépett rendelkezései megszüntették a tanulók számára a magántanulói jogviszony lehetőségét, helyébe az egyéni munkarend lépett. A 2019. év jogalkotással megvalósult további újdonsága, hogy a gyerek már nem az 5., hanem a 4. életévének betöltéséig mentesíthető csupán az óvodába járás alól.
2019-ben két komoly védőbástyája maradt a gyermekjogok érvényesülésének független ellenőrzésének. Az egyik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a másik pedig a bíróságok.
A bírósági jogvédelem körében 2019-ben kiemelkedett egy, a roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos döntés. A Fővárosi Ítélőtábla összesen 28 általános iskola esetében állapította meg, hogy ott a roma gyerekeket jogellenesen elkülönítették, és kötelezte a mai napig szegregáltan működő iskolák deszegregálására az EMMI-t, amely a bíróság szerint felelős ezért a hosszú idő óta fennálló jogsértő helyzetért.
A „Te hogy látod?” kutatás alapján készült, az ENSZ-nek elküldött jelentés szerint a minőségi oktatás a legfontosabb a gyerekeknek, illetve az, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. 2019-ben az éghajlatváltozás miatti aggodalom világszerte megmozgatta a diákokat. Ez a magyarországi gyerekek második legnagyobb aggodalma a jövőt illetően, ami elsősorban a gimnazisták körében jelentős.
Az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtti kampányidőszakban azonban idén is rendszeresen szerepeltek gyerekek politikusok közösségi oldalain, kampányaiban. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei közös közleményt adtak ki, melyben felhívták a politikusok figyelmét arra, hogy „tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől, illetve az iskolák és óvodák népszerűség-növelő szándékú látogatásától”.
Erőszak, bántalmazás, online biztonság
A családban 10-ből 4, az iskolában 10-ből 6 gyerek nem hall a bántalmazásról, az online biztonságról pedig a családok felében beszélgetnek a gyerekekkel. A szexuális kapcsolatot a törvény már 12 éves kortól kezdve lehetővé teszi, de csak a gyerekek felével (47%) beszéltek a szexualitásról a családban, és még kevesebb szó esett erről az iskolában (40%-ukkal beszéltek ott róla). Az alkohol és drog 10-ből 4 esetben nem téma a gyerekek és a felnőttek között.
A gyermekekkel szembeni erőszakkal való foglalkozást 2019-ben legerősebben nem a jogalkotás, az igazságszolgáltatás vagy a szakigazgatás munkája, hanem a média tematizálta. A korábbi két év tendenciájával ellentétben 2019-ben nem a szexuális erőszak, hanem a családon belüli bántalmazások és az iskolai zaklatás voltak a legfontosabb narratívák.
2019-ben több olyan, családon belül elkövetett, súlyos erőszakos bűncselekmény történt, amit erős médiaérdeklődés kísért. A gyilkosságig fokozódó kapcsolati erőszaknak 10 esetben gyerek is az áldozata volt. A Google Trends elemzése azt is pontosan mutatja, hogy ha nem történik valami tragédia, akkor a családon belüli erőszak valójában „nem téma”, és nem foglalkoztatja a közvéleményt. 2019 tekintetében a 10 kiugró pont egyértelműen felismerhető a „családon belüli erőszak” keresőszóra.
Egy több mint 9 ezer 18 éven aluli fiatalt megkérdező felmérésből kiderül, hogy a kamaszok 74%-a használja 3 óránál többet naponta az internetet, 40%-uk pedig több mint 4 órát tölt rajta, általában okostelefonról. A megkérdezett fiatalok 44%-a számolt be arról, hogy zaklatták már az interneten. Továbbá a megkérdezett 14 éven aluliak 33%-a nyilatkozta, hogy kértek tőle erotikus képet az interneten.
Szakellátás, örökbefogadás, támogatások
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakellátásban élő gyerekek száma a KSH adatai szerint. Az adatokból az látszik, hogy a szakellátáson belül legdinamikusabban a 0–2 éves gyerekek száma növekszik: ma megközelítőleg minden 100. ilyen korú gyerek él gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél, ami kb. a duplája a 2010-es adatoknak.
Pozitív változás, hogy a szociális törvény értelmében 2019. január 1. óta a támogatott lakhatásban élő személyek gyerekei is részesülhetnek ebben az ellátásban, vagyis a törvény ezekben az esetekben lehetőséget teremt a szülők és gyerekeik együttes elhelyezésére.
Az egységes örökbefogadási rendszer 2014. évi bevezetése óta az örökbefogadások száma növekedésnek indult.
A támogatások ellenére a családi pótlék összege 10 éve nem nőtt. A gyerekszám csökkenése miatt a családi pótlékot igénybe vevő családok és gyerekek havi átlagos száma folyamatosan csökken, de így is 2018-ban havonta átlagosan több mint 1 millió 750 ezer gyerek vette igénybe a támogatást. Az Eurostat 2019-ben publikált adatai alapján szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek közé Magyarországon 2018-ban a gyerekek 23,8%-a tartozott.
A jelentés az előző évekhez hasonló módon, változatlan módszertannal készült. Az előkészítés során három területről gyűjtöttek a kutatáshoz információt: a 2019-ben elfogadott, illetve hatályba lépett jogszabályok, módosítások; a publikált szakmai anyagok, statisztikai és információs források; valamint a aktuális évben megjelent tudósítások, hírek, médiamegjelenések. Minden évben komoly kutatómunka és folyamatos adatgyűjtés folyik az Alapítványnál, és erre alapozzák a jelentést, azaz hogy mit látnak az egyes gyermekjogi területeken. A korábbi évekhez hasonlóan 2019 tekintetében is komoly problémát jelentett a statisztikai adatok, számok és az intézményrendszerekre vonatkozó információk, valamint a központi kimutatások nehezített hozzáférhetősége.
- Letölthető jelentés: https://hintalovon.hu/wp-content/uploads/2021/05/Hintalovon_Alapitvany_Gyermekjogi_jelentes_2019.pdf
- Gyerekbarát verzió: https://hintalovon.hu/sites/default/files/gyerekbarat_hintalovon_alapitvany_gyermekjogi_jelentes_2019.pdf
- Belelapozó: https://issuu.com/hintalovon/docs/hintalovon_alapitvany_gyermekjogi_jelentes_2019
- Animációs kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=y3mAdRX4Dgg
- További információ: https://hintalovon.hu/hu/gyermekjogi-jelentes
- Kapcsolat: info@hintalovon.hu
