A 7 legszomorúbb gyerekjogi ügy 2019-ben

Mi minden történt 2019-ben gyermekjogi szempontból? Vekerdy, Fót, családon belüli erőszak, iskolai bántalmazás, jogszabályi változások... Jobb ma gyermeknek lenni, mint tavaly volt?
Gyermekjogi visszanézés a 2019-es évre, vekerdy, fót, családi erőszak, hol tartunk?

Hintalovon

2020.01.06.

Nem volt könnyű év 2019 a gyereket nevelő családok számára. Sokféle üzenet kavargott a levegőben, sokféle téma és megannyi aggodalom a gyerekeink jelene és jövője iránt. Egyszerre volt jelen a mindennapokban a „gyermek az első” üzenet, és a családvédelmi akcióterv pénzügyi, gazdasági intézkedéseinek propagandája, meg az iskolarendszert, a gyermekegészségügyet vagy a gyereknevelést érintő aggodalmak, közéleti botrányok. Hogy ezek párhuzamos valóságokat teremtettek-e, azt még korai lenne mondani. De hogy érdemes visszatekinteni arra, hogy mi minden történt 2019-ben, és higgadtan, némi távolságból újra átgondolni a dolgokat, az biztos. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember összefoglalója.

1. Vekerdy

Nekem Vekerdy Tamás elvesztése egyértelműen 2019 egyik legfontosabb negatív eseménye. Dühös voltam, amikor megtudtam, hogy végleg elment közülünk. A könyvei, az előadásai, a gondolatai egész generációk számára voltak nagyon fontosak a múltban és a jelenben (és lesznek a jövőben is szerintem).

Vekerdy végtelen szeretettel és következetességgel őrizte azokat az alapértékeket, amik nélkül nincs elég jó gyerekkor és elég jó gyereknevelés. 

Az elfogadás, a türelem, a biztonság, a szeretet, a gyerekek szükségleteinek fontossága, az elvárások és a megfelelés elengedése… bármit is mondott, úgy tette, hogy hittünk neki, és tanultunk belőle.

Nagyon fog hiányozni.

2. Iskolai erőszak

Ha Vekerdyvel kezdtem, muszáj az ő egyik legfontosabb „ügyével”, az iskolarendszerrel folytatni. 2019-ben elég sok minden történt, ami kiverte a biztosítékot. Először is, nagyon durva iskolai zaklatási esetek kerültek napvilágra. Gyakorlatilag minden megtörtént, aminek nem lenne szabad: diák bántott diákot, tanárt és vice versa.

Februárban diáklányok egy csoportja verte és alázta meg egy társukat, novemberben egy tizenegy éves lánynak köveket tömtek a szájába.

Októberben egy mobiltelefonnal készült felvételből derült ki, hogy diákok bántalmaznak egy tanárt. Decemberben egy egész ország állt döbbenten a diákja által megkéselt tanár ügyét olvasva.

Tavaly több olyan tanárt is elítéltek, aki a diákjaival szemben szexuális visszaélést követett el, és 2019-ben először fordult elő, hogy egy korábban diákjait zaklató tanár (bár nagyon ellentmondásos módon), de nyíltan írt arról, amit tett.

Úgy sejtjük, hogy ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sokat kellene tenni azért, hogy az iskola biztonságos hely legyen minden felnőtt és gyerek iskolapolgárnak.

3. Oktatási jogszabály-turbulencia

Az erőszakos esetek mellett az iskolákról a jogszabály-változások kapcsán is sokat beszéltünk 2019-ben. A hatéves korban kötelező iskolakezdés bevezetése volt az egyik legnagyobb izgalom, amit a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések késői bevezetése miatt az ombudsman is kritikával illetett.

De 2019-ben nem csak az iskolai beiratkozás szabályai változtak. Nyáron megszűnt a magántanulóság, és ősszel rövidebb pórázra kerültek az alternatív iskolák a nyilvántartásba vétel szabályainak módosításával; decemberre az is kiderült, hogy a hosszas előkészítő folyamatok ellenére mégsem lesz új Nemzeti Alaptanterv.

Egész évben vita folyt arról, hogy most akkor van-e tanárhiány vagy sem. És lassan „hitvitává” vált, hogy tényleg 2000 betöltetlen pedagógus állás van-e, vagy csak a folyton munkahelyet váltó pedagógusok okoznak látszólagos káoszt. Hogy tényleg elöregedik-e a szakma, vagy még csak nem kezdtek el dolgozni az egyetemről kikerülő fiatalok, mert magasabb fizetési igényeik vannak, mint amit a szektor adni tud.

A 2019-es év oktatási rendszerrel kapcsolatos botrányait mi mással zárhatnánk le, mint az iskolai nyelvoktatás minősége és a 2020-as egyetemi felvételikhez kötelezően szükséges nyelvvizsga között feszülő brutális ellentmondással. Amihez izgalmas történelmi tényként hozzátenném, hogy az ezt a szabályt elfogadó parlamentben ülők hatvankét százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája, amikor megnyomta a szavazógombot.

2019 februárjában még a minisztérium határozottan azt képviselte, hogy megmarad ez a követelmény, aztán novemberben a Hallgatói Önkormányzat javaslatát követően mégis kikerült a jogszabályból. A gordiuszi csomót átvágták, de ettől még sem a nyelvoktatás minősége nem változott, sem pedig az a tény, hogy Európában a magyarok az utolsó helyen állnak az idegen nyelvek ismeretében.

4. Fót és a családon kívüli gyerekek

Az iskolák helyzete mellett a másik nagy téma, ami az egész 2019-es évet áthatotta, az a családon kívül nevelkedő gyerekek helyzete. Sokaknak erről egyből Fót bezárása ugrik be, és a körülötte kialakult politikai és szakmai vita. A laikusok számára is elég botrányosnak tűnhetett, hogy nem voltak nyilvánosak (majd később kiderült, hogy nem is léteznek) az előkészítő dokumentumok, nem történt meg a Fóton élők felkészítése, döntésbe való bevonása, az új gondozási helyek körüli megannyi kérdőjelről nem is beszélve. Civilek és politikusok igyekeztek napirenden tartani a kérdést és az azt övező médiafigyelmet a fóti intézményben élők szükségleteit figyelembe vevő jobb döntés érdekében.

Fót ügye ráirányította a figyelmet a speciális és különleges nevelési igényű gyerekek ellátásának problémáira, az országosan is egyre feszítőbb nevelőszülői hiányra, és a gyermekotthonokban uralkodó sokszor áldatlan helyzeteket teremtő szakemberhiányra.

De mint júniusban a Fővárosi Törvényszék is megállapította az EMMI-t elmarasztaló ítéletében, nemcsak a szakemberek hiányoznak, hanem a szakmai protokollok is. Nem csupán arról van szó ugyanis, hogy túl sok gyerek él az állami gondoskodás rendszerében, akire kevés jól képzett szakember jut, hanem az is, hogy önmagában a gyerekek kiemelése is sokszor jogellenesen történik. Ebből a szempontból a szegénység miatt veszíti el a legtöbb gyerek (jogellenesen) a családját, ami önmagában is botrány, és amin mindenképpen változtatni kell.

5. Bántalmazott gyerekek: erőszak a családban

Az erőszakról volt már korábban szó az iskolák kapcsán, de nem lehet úgy beszélni 2019-ről, hogy ne ejtenénk szót azokról a családon belüli erőszakügyekről, amelyek egész évben jelen voltak a közbeszédben. Voltak esetek, amikor  a gyerekek áldozattá válása mindenkinek egyértelmű volt – mint a karácsony előtt két kisgyerek halálát okozó brutális gyermekgyilkosság. És voltak esetek, amikor a gyerekek csendes áldozatként szenvedték meg a szülői bántalmazást.

Úgy tűnik, az Isztambuli Egyezmény ratifikálása jelenleg nem elérhető, reális cél, miközben egyre több ügyből lesz botrány, és egyre több gyerek válik áldozattá.

Az erőszak megtörténhet a családokban az együttélés során, és az elvált szülők gyerekeivel, a kapcsolattartások idején (vagy annak akadályozása során), az iskolákban, óvodákban, az online térben… bárhol.

Elkövethetik szülők, családtagok, más gyerekek, a gyerekkel bizalmi kapcsolatban álló más felnőttek, vagy ahogy a 2019-es év elején vetíteni kezdett, Leaving Neverland című dokumentumfilm állította, akár olyan tehetséges és munkájuk miatt nagyra becsült emberek is, mint Michael Jackson.

A gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések területén itthon talán a katolikus egyház berkein belül történt a legnagyobb változás. A 2019-es (és korábbi évek) botrányai oda vezettek, hogy februárban a szerzetesrendek vezetői bocsánatot kértek az elkövetett szexuális zaklatások áldozataitól, februárban a jezsuiták, októberben a bencések rendeztek konferenciát a témában, és októberben elindult az a weboldal is, ahol az egyházon belül elkövetett visszaéléseket be lehet jelenteni.

#metoo érzékenyebbé tett minket a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélésekre is, a lassan tizenöt éve életbe lépett zéró tolerancia alapelv pedig (reméljük,) kezdi megtalálni a helyét a mindennapok gyakorlatában is.

6. Gyerekek és melegek

Ha pedig szexualitás és gyerekek, mi mással is zárhatnám 2019 gyerekjogi botrányainak sorát, mint a Coca-Cola reklámkampányra kiszabott büntetéssel. Mint sokak számára ismert, a Sziget Fesztivál előtt az üdítőital cég elindított egy olyan kampányt, amiben egy meleg pár is szerepelt. Ezt több politikus is sérelmezte, majd petíció indult, amit több mint huszonötezren írtak alá. A plakátokat végül levették (a cég szerint amúgy is rövid kampányt terveztek), majd októberben a Fogyasztóvédelmi Hatóság is megbüntette a céget, mert plakátjaikat a gyermekek fejlődésére károsnak ítélték.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy novemberben ugyanez a kampány díjat kapott, bár az egész ügy legfontosabb része nyilván nem a cég meg a kampány, hanem az,

hogy az LMBTQ-kérdéseknek milyen a magyarországi megítélése, hogyan beszélünk a gyerekeinkkel a melegekről, és talán még az is, hogy vajon a politikusoknak mi a szerepe a magyar közéletben meg a gyermekjogok érvényesülésében.

7. Gyerekek és a politika

Ez utóbbi tekintetében 2019-ben, ahogy korábbi politikai kampányokban is, az önkormányzati választások idején ismét nagy figyelmet kapott a gyerekek használata a kampányokban. Egymást érték az óvodákban, iskolákban valamit éppen átadó politikusokról készült képek, ahogy sok gyerek volt szereplője út- és épületavatásoknak, alapkő-letételeknek, meg egyéb olyan helyzeteknek is, amikben leginkább biodíszletként voltak hasznosak.

De kampánytéma volt egy vidéki politikus gyereknevelési szokása is (egészen pontosan, hogy hasznosnak tartja a gyerekverést). Az év végén pedig az is kiderült, hogy az ország legjobbnak tartott középiskolájában egy politikus tiltakozása nyomán szüntették meg a gendersemleges vécét.

A magyar közélet végtelenül átpolitizált, így nem meglepő, hogy „kis és nagy ügyekben”, gyermekjogi kérdésekben is lépten-nyomon beléjük botlunk. A politikai elköteleződés sokszor segít, máskor alapvető szükséglet (ha például egy nemzetközi egyezményt kell aláírni), és persze van, amikor azt érezzük, hogy könnyebben és hatékonyabban mennének a dolgok, ha a politikusok hátrébb tudnának lépni, és engednék, hogy szakmai kérdésekben szakmai konszenzus alapján szülessenek a döntések.

De nem csak rossz… 

A sok-sok botrány mellett azért muszáj ideírnom azt is, hogy mi volt reményt adó és megerősítő a gyermekjogok területén 2019-ben.

Az év végére egyre láthatóbbak lettek a pénteki globális klímasztrájk eseményei, sok-sok gyerek résztvevővel; az UNICEF Gyermekhang programja kékbe öltöztetett rengeteg középületet, munkahelyet, közszereplőt, szülőt és gyereket, növelve ezzel a gyermekjogok ismertségét; elindult az Edison 100 kezdeményezés, ami a jövő generációt a jelenben támogató és megerősítő legjobb programok, projektek országos listája; az olvasás népszerűsítéséért többen is síkra szálltak – a régóta működő, gyermek- és ifjúsági könyveket népszerűsítő Szívünk Rajta program újabb lendületet kapott, és a BOOKR pedig kiadta ez első olyan szülőknek szóló könyvet ami kifejezetten arról szól, hogyan szoktathatjuk rá a gyerekek az olvasásra; tavasszal sok-sok iskolában zajlott a Sokszínűség Hete program, aminek keretében diákok és tanárok együtt tanultak az elfogadásról; először utazott egy magyar gyerek Genfbe azért, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt bemutassa a több mint ötezer gyerek részvételével megvalósult „Te hogy látod?” kutatás eredményeit és beszéljen arról, hogy milyen ma gyereknek lenni Magyarországon; végül pedig a nekem személyesen legtöbbet jelentő eseményt is ideteszem, a Pannonhalmán megtartott gyermekjogi szimpóziumot, ahol több mint ötszáz egyházi és világi szakember közösen gondolkozott arról, mit tehetünk azért, hogy a bántalmazást megelőzzük, és az iskolákat biztonságosabb hellyé tegyük.

A közösség és a közös gondolkozás erejéről még egy emblematikus pozitív eseményt kell kiemelni 2019-ből. Két kisgyerek életét is megmentette a közösségi adományozás tavaly, és egy ország tanulta meg hogy mit jelent az SMA, gerincvelői idegsorvadás, és tanultuk meg annak a két kisgyerekeknek – Zentének és Leventének – a nevét, akiknek terápiájára egyenként több mint hétszázmillió forintot adtak össze az emberek.

Nagyon sokan nagyon sok jót tettek, de még megannyi tennivaló van, hogy a botrányokból és szomorú eseményekből tanulva jobbá tegyük ezt a világot a gyerekeinknek és önmagunknak.

Viszlát, 2019, helló, 2020! Izgatottan várjuk, mit hozol nekünk a gyermekjogok területén.

Dr. Gyurkó Szilvia

forrás: wmn.hu

További tartalmak a témában

Szeretnél az elsők között értesülni az újdonságokról?

Legyél Te is rendszeres adományozónk!

Már egyszeri támogatással is nagyon sokat segíthetsz, a havi 5000 forint rendszeres támogatás pedig nagyságrendileg teszi jobbá, kiszámíthatóbbá az Alapítvány mindennapi életét!
Havi
Clear

Legfrissebb híreink

Letölthető anyagaink

Vedd észre mások értékeit!- Plakát

Vedd észre mások értékeit – Plakát

Mi a közös a sarkantyús teknősben, a dongóban és az afrikai elefántban? Hogy nind rendelkeznek értékes tulajdonságokkal. Ha kíváncsi vagy állati jó, beszélgetésindító plakátjainkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le kiadványunkat!

Ajánlás iskolaőröknek, intézményvezetőknek

Hogyan tudnak partneri viszonyt kialakítani és együttműködni az iskolaőrök és intézményvezetők a gyerekek és a felnőttek biztonsága érdekében? Ha kiváncsi vagy ajánlásunkra, válassz az alábbi adományösszegek közül és töltsd le még ma kiadványunk!

Gyerekjogi ábécé

Gyerekjogi ábécé – Plakát

Mire van szüksége a gyerekeknek? Mitől kell megóvni őket? A gyerekjogok nem elvont, bonyolult jogi passzusok, hanem azok a feltételek, melyek a kiegyensúlyozott gyerekkorhoz szükségesek.  Ha kíváncsi vagyok Gyerekjogi ábécé-nkre, válassz az alábbi adományösszegek közül, és töltsd le plakátunkat!

Cikkajánló

×
×

Cart