“Mit csinál a gyerek a neten?”, gyerekszemmel

Napjainkban az internethasználat és az internetkapcsolaton keresztül elérhető applikációk behálózzák az életünket. Nincs ez másképp a gyerekekkel, a kamaszokkal sem. Velev Dóri, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi Követe, a dívány.hu októberi, “Mit csinál a gyerek a neten?” című rendezvényén tartott előadásában bemutatta, hogy hogyan használják a serdülők a netet, milyen applikációkat töltenek le és nyomkodnak nap, mint nap. Előadásában emellett arról is szó esett, hogy mit gondolhatnak a szülők a gyermekek online jelenlétéről és megtudhattuk azt is, hogy milyen emojikat használnak a gyerekek a beszélgetéseik során.

Miért pont én?

Tette fel a kérdést Dóri az előadás elején. A kérdésre pedig igen egyszerű válasz adható: Gyermekjogi Követként és a korosztály érintett tagjaként hiteles információkat szolgáltathat a felnőtteknek. 

Kezdésképp Dóri egy személyes történetet is megosztott: “Pár héttel ezelőtt  megtaláltam egy viszonylag új TikTok nevű alkalmazáson az unokahúgomat és megijedtem. Elkezdtem gondolkozni hogy miért, hisz én is használom, de még sosem éreztem, hogy baj történhet. Azért, mert egy nálam jóval fiatalabb, sérülékenyebb gyerek?”

Te hogy látod?

A kutatás eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezett gyermekek többsége legkevésbé az interneten érzi magát biztonságban. Ez az adat önmagában is beszédes, azonban, ha mellétesszük azt az információt, hogy generációs szakadédok húzódnak a felhasználók között, még nehezebbé válik a helyzet, ugyanis a gyermekek számára nehéz olyan felnőttet találni, akivel megfelelően tudnak beszélgetni az online tapasztalataikról. Fontos, hogy a gyermekkel egy számára megbízható személy az online tér sajátosságairól is beszélgessen – ezt pedig Dóri is hangsúlyozta, mint érintett: “Velem Anyukám beszélt arról, hogyan legyek tudatos felhasználó. Ott volt, amikor közösségi média felületekre regisztráltam és elmagyarzázta, hogyan vigyázhatok a saját személyes adataimra. Valami hasonlóra lenne szüksége minden gyereknek.”

Milyen platformokat használnak a gyerekek?

Dóri az appokat és platformokat három csoportba osztotta, ezek a következők: közösségi média, kommunikációs platformok és “szülő oldalak”. Utóbbi elnevezése onnan ered, hogy a kamaszok szülei gyakran azt gondolják, gyermekeik ezeken a platformokon vannak jelen, ám a legtöbb esetben ez nem igaz. A kamaszok azért nem használják ezeket az oldalakat, mert ott vannak a szüleik is és túl nagy az átfedés a privát tér és a szülő által látható között. A kommunikációs appok segítségével a napi beszélgetések egy részét bonyolítják, míg a közösségi felületek arra szolgálnak, hogy információkat osszanak meg egymással, vagy akár egy szélesebb közönséggel.

És épp ez a szélesebb közönség rejt magában veszélyt, ahogy a TikTok esetében is, ahol azon túl, hogy egy nyilvános profil egy-egy videóját a Föld bármely pontjáról elérhetik, Dóri szerint elképesztően magas a negatív visszajelzések aránya is. Mivel gyakran ismeretlenekhez jutnak el a feltöltött playback videók, könnyen szembesülhetnek a felhasználók az online tér népének arctalan és névtelen gyűlöletével.

Meglepő volt hallani, hogy a Tinder társkereső appot, annak ellenére, hogy 18 éves kor alatt legálisan nem regisztrálhatnak rá gyerekek, igen sok kamasz használja. A képek alapján történő ismerkedésnek azonban pont ebben a korban igen nagy veszélye van, erre pedig Dóri is felhívta a figyelmet az előadásban.

Mi a helyzet az instán és a youtube-on?

A prezentációban talán az Instagram-ról kaptuk a legpozitívabb képet. Ez az app jelenleg azt az űrt tölti be a Z és alfa generációk számára, mint amit a Facebook vállalt magára az Y generáció tagjainak életében. Lehetőséget nyújt képek, videók megosztására (szövegekre, hosszú írásokra a korosztálynak már sokkal kevésbé van igénye), valamint csetelésre is alkalmas és 24 óráig elérhető sztorikat is meg lehet osztani. Utóbbi funkciót a Snapchat-ből örökölte az applikáció, amelynek a mai napig fontos eleme a filterek használata (ezzel vicces és szórakoztató képek készíthetők). A Snapchat továbbá kommunikációs platformként egészen új megoldást kínált: a mindössze egyszer megtekinthető képek és az eltűnő szöveges üzenetek látszatra biztonságos, tét nélküli kommunikációs lehetőséget adtak a felhasználóknak. “Azonban tudnunk kell, hogy az internet nem felejt, az üzeneteket ma már le lehet menteni és bármi, amit akár Snapchat-en, akár más appon keresztül küldünk, nyomot hagyhat.” – hangsúlyozta Dóri az előadásban. A Snapchat-ben emellett az is veszélyes lehet, hogy a felhasználók helyzete csak külön opció beállításával titkosítható – erről pedig sokan nem is tudnak.

A Youtube-ra kitérve egy rövid áttekintést kaptunk az influenszerek világáról és arról, hogy mennyire hatékonyan befolyásolnak a videós tartalmak, egyébként nemcsak kamaszokat, hanem fiatal felnőtteket is. Az influenszer és vlogger kultúra hazánkban is nagy szeletet vágott magának a marketingből, így megkerülhetetlen szereplőkké váltak az online reklámozás világában.

Emoji-nyelv

Az, hogy a kamaszok hogyan beszélnek az épp aktuálisan felnőtt generáció szerint, örök vitatéma marad. Valószínűleg, mi felnőttek, most sem értünk mindent tökéletesen abból, amit a tizenévesek – főleg írásban – kommunikálnak. Épp ezért Dóri a nyolc leggyakrabban használt emoji jelentéséről kívánta lerántani a leplet és a közönség soraiban ülők meglepetését látva, biztosak lehetünk abban, hogy mindez nem volt haszontalan: sokaknak ez (is) adott új információt.

Mit kíván a kamaszgyerek a szüleitől?

Dóri végül kiemelt pár dolgot, hogy mit tehetnek a szülők a gyermekek biztonságának érdekében. Igyekezett tanácsot adni, hogyan tehető az online tér békésebbé és hogyan válhat kevesebb vita tárgyává az applikációhasználat.

Az első és legfontosabb dolog: az internet nem az ördögtől való dolog. Ráadásul ma már megkerülhetetlen és szükséges eszköz. Így a tiltás semmiképp nem jó eszköz. Dóri a bizalmat hangsúlyozza, és utal saját példájára is. “Fontos, hogy támogassuk, érdeklődjünk és bízzunk a gyerekben, de mindenek előtt a kommunikáció a legfontosabb. Ezt az en szüleim is így tették.”

A szülőknek azt tanácsolta továbbá, hogy legyenek érdeklődők, nyitottak, használják és ismerjék a platformokat és appokat, hogy segíthessenek a gyermekeiknek a saját online lábnyomuk megvetésében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük