2018-as kutatási adatok szerint Magyarországon a 7-12 éves gyerekek egyötöde regisztrált már közösségi oldalra, és a 10-18 éves gyerekek 23%-a volt érintett valamilyen internetes bántalmazásban. Ez a szám a valóságban még magasabb lehet, hiszen sokuk fel sem ismeri, hogy cyberbullying áldozata, vagy nem mer, esetleg nincs is kitől segítséget kérnie. Ezért különösen fontos, hogy minden fiatal és szülő tisztában legyen azzal, hogy az interneten miként tudja megvédeni magát és szeretteit. A Magyar Telekom szakértők bevonásával járja körbe a tudatos internethasználat, valamint a figyelemfelhívás és a generációk közti párbeszéd jelentőségét.
A Z generáció tagjai (azaz az 1995 és 2010 között születettek) a Facebook helyett már inkább az Instagramot, a Snapchatet és a TikTokot használják, ahol a kép- és videómegosztás számít az elsődleges funkciónak. Mindez pedig kedvező táptalajként szolgálhat a cyberbullying kialakulásának, hiszen előnytelen, sértő, megalázó képet és videót bárkiről könnyen lehet készíteni, és azokat később meg is lehet osztani, majd kommentelni és sértő emojikkal teleszórni. Az ilyen tartalmak pedig mágnesként vonzzák a névtelenségbe burkolózó trollokat.
A jelenség sajnos olyannyira gyakorivá vált, hogy az angol eredetű „bullying” mára a magyar nyelvben is meghonosodott kifejezésnek számít. Magában foglalja a megfélemlítést, a terrorizálást, az erőszakoskodást, az elnyomást, a fenyegetést, a kényszerítést és a zaklatást.
„A bullying offline és online egyaránt is megtörténhet: a napközbeni, osztálytermi csúfolódást és provokálást például este, egy kifejezetten erre a célra létrehozott group chatben lehet folytatni. Immár nem szemtől-szemben, vagyis sokkal gátlástalanabbul. A gyerekek nagy része ráadásul egyszerre elkövető és áldozat: gyakran keverednek a szerepek, így az online térben valódi adok-kapok zajlik” – mondta Könyves Krisztina, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológusa, a Magyar Telekom Tettek Hálózata kampányának szakértője.
„A cyberbullying mellett a szexting és a grooming jelenségéről is többet kéne beszélnünk. Szexuális, intim tartalmakat a Z generáció tagjai főleg a Snapchaten küldözgetnek, de a Messengeren és az Instagramon, sőt Google dokumentum formájában is felbukkannak, komoly kockázatokat hordozva. Az online térben zajló grooming során pedig egy felnőtt férkőzhet tudatos, számító módszerekkel a kiszolgáltatott kiskorú felhasználók bizalmába, szexuális kizsákmányolás céljából” – emelte ki a szakértő.
Ezért is elengedhetetlen a gyerekek mielőbbi felkészítése az online tér veszélyeire
illetve arra, hogy ellenálljanak a csoportos nyomásnak, és ha fenyegetve, vagy veszélyben érzik magukat, forduljanak felnőtthöz. Nagyon fontos, hogy a fiatalok környezetében legyenek olyan további bizalmi kapcsolatok (barátok, tanárok), akiktől további segítséget tudnak kérni. Aggályos esetekben az a legjobb, ha képernyőképként elmentjük a bizonyítékokat, amik egy esetleges eljárásnál is perdöntők lehetnek. Semmiképpen ne válaszoljunk a zaklatónak: a megfelelő adatok lementése után tiltsuk le, illetve töröljük is az illetőt az ismerősök köréből.
Az adott közösségi oldalon is feltétlenül jelenteni kell a zaklatás tényét, de fordulhatunk a Kék Vonal Internet Helpline-hoz a 116 111-es számon, ahol az internetbiztonsággal kapcsolatban telefonálók kérdéseit fogadják. Legvégső esetben – illetve az ügy súlyosságától függően – feljelentést is tehetünk a rendőrségen. A gyakorlat azonban az mutatja, hogy ha zárt közösségben, például iskolai osztály online csoportjában történik a bántalmazás, a büntető eljárás alkalmazásánál hatékonyabb lehet a szakember időben történő bevonása, valamint a történések mediálása, közös feldolgozása.
Bővebben a tudatos internethasználatról a Tettek Hálózata oldalán:
