Alapítványunkat egy szülő kereste fel azzal a problémával, hogy a nagyszülő rendszeresen képeket és videókat posztol az öt éves fiáról  a közösségi média felületeire. Bár már többször megkérte a nagyszülőt, hogy a jövőben tartózkodjon ezektől, azt a választ kapta, hogy Ő a gyereket megkérdezte és ő is szerette volna, hogy kitegyék  képeket.

A kérdése az volt, hogy milyen jogi szabályozás irányadó a fenti helyzetekre, illetve, hogy miként tud ő fellépni a gyermeke jogainak védelme érdekében. 

A hozzánk forduló szülőt a következőkről tájékoztattuk 

Alapítványunk gyermekjogi megközelítést alkalmaz, mely szerint függetlenül attól, ki keres fel minket, mi az ügyben érintett gyerekek érdekeit képviseljük. A megkeresésnek megfelelően az alábbi tájékoztatással szolgáltunk az érintett gyermekjogokat illetően:

A 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló törvény a szülői felügyeleti jog jogosítványai között – bár nem megnevezetten – de számontartja azt is, hogy a szülő(k) jogosultak dönteni a gyermekről történő fénykép, videó- vagy hangfelvétel posztolása kapcsán. Amennyiben ők tesznek fel ’bejegyzést’ vagy ’posztot’ pl.: a Facebook vagy Instagram felületére akkor nem csupán arra kötelesek, hogy a gyermekük véleményére tekintettel legyenek, hanem arra is, hogy felmérjék milyen hatással bír, lesz egy ilyen ’poszt’ a gyermek fejlődésére.

Ezek a ’bejegyzések’ sosem lesznek már eltüntethetőek következmények nélkül és részét fogja képezni a gyermek digitális lábnyomának. 

Javaslatunk a szülőknek

Amennyiben a szülők között merül fel konfliktus, a resztoratív technikák alkalmazását javasoljuk. Ezekben az esetekben fontos, hogy mint szülőtársak, mindketten tisztában legyenek a gyermek legfőbb érdekével és a közösségi média helyes használatának szabályaival. Amennyiben egy olyan személy – pl.: nagyszülő, családi barát – tesz közzé képet a gyermekről, neki a közzététel előtt engedélyt kell kérnie a szülői felügyeleti joggal rendelkező személy(ek)től, ennek hiányában adott esetben jogi eljárásokkal is szembe kell nézniük.

A szülő(k) feladata, hogy biztosítsák a gyermek biztonságát, fejlődését, jogainak érvényesülését és véleményének figyelembe vételét korára és érettségére tekintettel. Így elsődleges cél az, hogy a gyermek, amennyiben eléri a meghatározott korhatárt, amikor jogosult saját jogán regisztrálni a közösségi média felületeire, a lehető legkisebb digitális lábnyommal rendelkezzen. Napjaink népszerű közösségi oldalai jelenleg a 13. életévet betöltött gyermekek számára teszik lehetővé a regisztrációt. Amíg azonban nem töltik be a 18. életévüket, a szülők feladata, hogy ezen időszak alatt is segítsék számukra a médiumok megfelelő használatának elsajátítását.

Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet. 

Dr. Sánta Nóra