Az Alapítványt levélben kereste meg egy édesapa, akinek 10 éves kislányát a megelőző napokban többször is megállította és megszólította egy ismeretlen férfi. Az első megszólítás alkalmával az idegen felnőtt a kislányt haza szerette volna kísérni, másodszorra pedig már erővel megfogta mindkét kezét, és puszit kért tőle. A kislány mindkét alkalommal ügyesen kitért a férfi elől és haza tudott szaladni. A szülők kérdése arra irányult, hogy mit tehetnek ebben az ügyben? Kihez érdemes fordulniuk és mit tehetnek annak érdekében, hogy a jövőbeni esetleges kiszolgáltatott helyzetektől még jobban meg tudják védeni kislányukat?
A Gyermekjogi Központ rendszeresen publikált, anonimizált esettanulmányai segítenek a felelős felnőtteknek a gyermek legfőbb érdekére fókuszálni a különböző eljárások sor.
Minden gyermeket megillet az erőszakmentes gyermekkorhoz való jog
Ma Magyarországon minden 10. gyerek bántalmazás, erőszak áldozatává válik. A gyermekjogi jogsértések jelentős része rejtve marad, mert a gyerekek – és felnőttek – sem ismerik a gyermekjogokat, vagy éppenséggel nem tudják, hogyan érvényesíthetnék azokat. Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben, az 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6.§ (5) alapján. A jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget érzelmi, verbális és fizikai erőszak között – minden esetben érvényesülnie kell a gyerekek védelme alapelvének.
Amennyiben felmerült a gyermekbántalmazás gyanúja, a védelem kötelezettsége elsősorban a szülőjé, másodsorban pedig a gyermekvédelmi rendszeré. A védelem kötelezettsége számos formában érvényesülhet – attól függően, hogy milyen típusú erőszakról van szó:
- az erőszakot alkalmazó felnőtt tájékoztatása, figyelemfelhívás
- a pozitív (erőszakmentes) gyermeknevelési technikák megismertetése, elsajátítása
- érzékenyítés az erőszak gyerekekre gyakorolt hatásáról
- a bántalmazó, veszélyeztető helyzetek megszüntetése.
A fenti védő-óvó intézkedések egy része a szülők által is kezdeményezhető és igénybe vehető, más részük a gyermekvédelmi alapellátás (gyermekjóléti szolgálatok) kompetenciájába tartozik; és mindegyik alkalmazható és elrendelhető hatósági vagy gyermekvédelmi intézkedés keretében.
Mit tehet a szülő?
A gyerekeket a legjobban az őszinte, tiszta és a korának megfelelő kommunikációval lehet felkészíteni az önállóbb életre és megvédeni a kiszolgáltatott helyzetektől. A történetben szereplő kislány nagyon ügyesen kitért és elmenekült a szorongatott helyzetből és gyorsan kért segítséget. Fontos, hogy a gyerekek minden olyan esetben, amikor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, merjenek és legyen módjuk segítséget kérni. Ehhez jó, ha olyan felnőttek(szülők, pedagógusok, óvónők stb.) veszik körül a gyerekeket, akik odafigyelnek rájuk, komolyan veszik a jelzéseiket és észreveszik, ha viselkedésükben változás áll be. A fent leírt esetben a Gyermekjogi Központ a rendőrségi feljelentés megtételére bíztatta a szülőket, mert ennek következményeképp fantomkép készül, így széles körben lehet a férfit körözni, nemcsak ott, ahol megpróbálta a kislányt megtámadni.
Fontos, hogy a gyerekkel beszélgessenek a történtekről, de ne kérdezgessék túlságosan, ne faggassák. Ha a gyerek jelzi, hogy beszélgetni szeretne, akkor arra készen kell állni, hogy ne váljon a téma tabuvá. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ami történt, semmiképp nem a kislány hibája. Az, hogy a férfi kinézte magának, a felnőtt férfi kizárólagos felelőssége.
Az esettanulmány letölthető innen.
Az esettanulmányaink valódi történeten alapszanak, de a felismerhetőség elkerülése miatt, az érintett gyerek(ek) védelme érdekében minden egyedi körülményt és jellemzőt megváltoztattunk, így bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet.
Dr. Sánta Nóra
