I. Állásfoglalások
Gyermekjogi Központunk az egyedi ügyekben nyújtott jogi tanácsadás mellett fontosnak tartja, hogy a jogszabály előterjesztéseket, módosításokat, útmutatókat gyermekjogi szempontból véleményezze és állásfoglalás formájában visszajelzéseket küldjön a minisztériumoknak.
Koronavírus, 2020
A koronavírus-járvány kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma Útmutatókat publikál, melyek gyerekeket érintő kérdéseiben visszajelzésünket megküldtük számukra. Észrevételeinket az Emberi Erőforrások Minisztériumának “Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók részére” c. dokumentumot itt ismerhetik meg.
További észrevételeket tettünk az “Útmutató a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére a szociális szakosított ellátást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és javítóintézetek részére” c. dokumentumhoz.
Tantermen kívüli oktatás számonkérési módjai: Az Oktatási Hivatal weboldala a 2020. tavaszi veszélyhelyzet kihirdetésekor segítette a tanárokat és a diákokat ajánlásokkal és iránymutatásokkal. A Gyermekjogi Központhoz azonban több esetben érkezett kérdés a számonkérés Oktatási Hivatal weboldalán ajánlott “offline beszámoltatási” formájával kapcsolatban. Az ajánlás szerint lehetőség van arra is, hogy a tanuló offline oldjon meg feladatot – így például készítsen kézzel egy poszter, táblázatot, kreatív, illetve művészi alkotást –, és annak digitális változatát (fényképét, hang- vagy videófelvételét) küldje be vagy töltse fel egy előre megadott tárhelyre vagy felületre. Gyermekjogi állásfoglalásunk mellett kértük a minisztérium állásfoglalását is az Oktatási Hivatal Köznevelésért Felelős Osztályától, melyre választ is kaptunk tőlük. A Minisztérium válaszára viszontválaszoltunk.
A Nemzeti Adatvédelmi Hatóság ajánlását is véleményeztük a digitális oktatáshoz kapcsolódó egyes számonkérési és beszámolási módokról.
Az őszi tanévkezdés után pedig készítettünk egy szakmai anyagot a leggyakrabban felmerülő kérdésekkel, mely érinti a kötelező maszkhasználat jogszabályi és intézményi hátterét, az intézkedési tervhez kapcsolódó eljárásrendet, az abban megjelenő kritériumokat (milyen esetekben tekintendő valaki covid-19 gyanúsnak), a karantén-szabályokat, az iskolába való visszatérés feltételeit, és a mindezekhez kapcsolódóan felmerülő esetleges adatvédelmi, illetve kommunikációs bizonytalanságokat.
Családon belüli erőszak
A családon belüli erőszakot érintő 2020. januárjában közzétett jogszabály-változtatási tervek, valamint 2019. decemberében, Győrben, két gyermek halálát okozó bántalmazás ügyében nyilvánosságra hozott Igazságügy Minisztériumi vélemény emiatt közvetlen gyermekvédelmi/gyermekjogi jelentőséggel is bír. Ezért alapítványunk munkatársai a nyilvánosságra hozott dokumentumokat áttekintették, és megfogalmazták észrevételeiket – felhívva a figyelmet a hiányzó gyermekjogi, gyermekvédelmi szempontokra.
II. Szakmai anyagok
Szülői elidegenítési szindróma (PAS)
A szülői elidegenítés létező jelenség, ami a gyermekbántalmazás egyik igen súlyos formája. Azonban a hatósági gyakorlatban és a közbeszédben is csak ritkán jelenik meg. Sokszor természetesnek vesszük, hogy válás után a gyerek viszonya megromlik a különélő szülővel (miközben ennek nem feltétlenül kell így lennie). Rengeteg ügy van, ami a kapcsolattartás problémáiról szól, azonban a „szülői elidegenítés” jelenségén kívül is számosak lehetnek a háttérben álló okok. Lehet szó például erőszakról, gyerekbántalmazásról, rossz bánásmódról is, aminek nem akarja kitenni a gyereket az a szülő, akinek gondoskodni kell róla, és aki felelősséget érez iránta. Olvasd el a Gyermekjogi Központ rövid ismertetőjét a szülői elidegenítésről!
Fiatalkorú bűnelkövetők elterelése
A gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlatát vizsgáló kutatást a Terre des hommes Magyarország megbízásából végeztük 2017-ben arról, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak esetén hogyan zajlik az elterelés (diverzió). A kutatás során interjúkat készítettünk pártfogó felügyelet, megelőző pártfogás alatt álló fiatalokkal és olyanokkal, akik mediációban vagy kábítószerhasználat miatti elterelésben vettek részt.Az érintett fiatalokon kívül szakembereket – bírókat, ügyészeket, rendőröket, pártfogókat, gyermekvédelmi gyámokat – is megkérdeztünk a tapasztalataikról. A kutatás az Európai Unió támogatásával elindult AWAY projekt része, és jelenleg is folyamatban van.
Letölthető dokumentáció: alternative ways – syntesis report (angol)
Első csók, első szex – Hol talál információt a gyerek?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Neticle kutatást végzett arról, hogyan jelennek meg a kamaszkori testi változásokkal, a szerelemmel és a szexualitással kapcsolatos témák a publikus magyar weben. A tapasztalatok szerint ugyanis a gyerekek többsége sem az iskolákban, sem otthon nem részesül megfelelő szexuális felvilágosításban – ezért a net az elsődleges információforrásuk. A vizsgálat az „elsők” online reprezentációját elemezte, azaz hogy mennyit, hol és hogyan foglalkoznak a magyar nyelvű weboldalak az első csókkal, első szexszel, első szerelemmel, és mi jellemzi az első menstruációról vagy az első magömlésről szóló netes említéseket. A teljes kutatás letölthető innen.
Kapcsolattartás váláskor
Az Alapítvány Gyermekjogi Központját leggyakrabban válás, kapcsolattartás és szülők közötti konfliktusok ügyében keresik fel. A kapcsolattartási ügyek jó részében kevés információ áll rendelkezésünkre, illetve több esetben hatósági eljárások hiányában még nem születtek hivatalos dokumentumok. Az ügy részleteinek ismerete nélkül is tudunk általános tájékoztatást nyújtani arról, ami a gyerek legfőbb érdekét helyezi a középpontba.
Válni fogtok? Elváltatok? Gyereketek van és aggódtok érte, hogy mi lesz vele? Szeretnétek felelős szülőként végigcsinálni a válást? Bűntudat és komolyabb trauma nélkül? Úgy, hogy a gyerek ne szenvedjen maradandó sérülést? – Olvasd el a Felelős Szülők 10 pontját!
Milyen jogai vannak a gyermekétől különélő szülőnek? Melyek azok a jogok, amelyeket továbbra is közösen gyakorolhat a szülői felügyeletet gyakorló szülővel?
Hogyan kell eljárni a gyerek érdekében akkor, ha a kapcsolattartást megelőzően, vagy a kapcsolattartás alatt erőszak gyanúja merült fel?
EMMI Protokollok
Az Alapítvány Gyermekjogi Központjának mindennapi munkáját is segítik az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott és közzétett szakmai protokollok és módszertani anyagok, melyeket 2017 januárjában a jogalkotó a Gyermekvédelmi törvény rendelkezései közé emelt. Így ezek a protokollok és módszertani útmutatók kötelezőek, és irányadóak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára.
Ennek megfelelően, a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzőrendszeri tagoknak; gyermekbántalmazás esetén az ügyben résztvevő szerveknek és személyeknek a minisztérium által kiadott szakmai módszereket és egységes elveket alkalmazva kell eljárniuk. A szakellátásban élő gyermekeket érintő bántalmazásos ügyek kivizsgálása és kezelése terén kötelezően alkalmazandó minimum a minisztérium által kidolgozott intézményi, fenntartói és ágazati módszertan.
A csatolmányok közt megtalálható anyagok olvasását különösen gyerekekkel dolgozó szakembereknek és jelzőrendszeri tagoknak ajánljuk, de hasznos lehet mindenkinek, aki gyermekvédelmi ügyekben érintett! Jogszabályi háttér: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 11.§ (1a) (1b), 17. § (3a)
- A gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló módszertan
- Gyermekbántalmazás kezelése és kivizsgálása módszertan
- Dokumentációs vonalvezető – család és gyermekjóléti szolgálatok számára
- Resztoratív sérelemkezelés a köznevelési intézményekben
- A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó családi és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól
- A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett jelző-és észlelőrendszer folyamatairól
- A család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítőmunka folyamatairól
- A család- és gyermekjóléti szolgáltatások által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályai
Három ok, hogy miért jelezz, ha baj van
2018-ban is több olyan eset jutott el az Alapítványhoz, melyben egyértelműen látszott, hogy a gyermekek védelméért felelős felnőttek ugyan próbáltak segítséget nyújtani a gyerekeknek, de nem minden esetben kezelték kellő felelősséggel a gyerekek ügyét. Az Alapítvány Gyermekjogi Központja minden esetben tájékoztatta az érintetteket jelzési kötelezettségükről. A visszajelzéseikből úgy tűnt, hogy sok esetben még a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak (tanárok, védőnők, háziorvosok, pszichgológusok, stb.) sem mindig tudják pontosan, mikor, mit, hogyan és kinek kell jelezni.
Rajtad is múlik, hogy a gyerek helyzete javul-e
A jelzés célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermeket érő elhanyagolásra, nem megfelelő nevelésre, bántalmazásra, ill. a gyermek magatartásában észlelt, aggodalomra okot adó dolgokra. A jelzésnek a gyerekről kell szólnia, és arról, hogy a szakember mit tapasztalt a gyerekkel kapcsolatban ( mit mesélt, milyen viselkedése volt, milyen fizikai tünetet észlelt). A jelzésnek azt kell tartalmaznia amit LÁT, TAPASZTAL az, aki a gyerekkel találkozik, és nem azt, hogy mit gondol, ki miatt viselkedik így a gyerek. Tehát nem “feljelentést” kell tenni, és nem valakit “bemószerolni”, hanem a gyerekkel kapcsolatos meglátásokat kell megosztani. Ha azt szoktuk mondani, hogy egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell, akkor a gyerek bántalmazásához és elhanyagolásához egy egész falu félrenézése és hallgatása kell. A jelzés a felnőttek felelősségvállalása abban, hogy ne az elkövetőkkel, bántalmazókkal legyenek cinkosok, hanem a gyereknek segítsenek.
Számít az idő!
Senkinek nem olyan drága az idő, mint a gyereknek, akinek minden nap egyedi és megismételhetetlen, és ha egy adott korban valami nem történik meg (vagy rosszul történik meg), annak hatása az egész felnőttkort is befolyásolhatja. Ezért írják elő a jogszabályok, hogy gyanú esetén sem kell mérlegelni a veszélyeztetettség súlyosságát. Súlyos veszélyeztetés esetén legkésőbb 72 órán belül, veszélyeztetés gyanúja esetén 8 napon belül kell jelezni. A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a gyermekjóléti szolgálat köteles azt elfogadni. Az írásban történő jelzéstől azonnali beavatkozást igénylő krízishelyzet esetén lehet eltekinteni, azonban a jelzést utólagosan írásos formában pótolható. Ha azt gyanítjuk, hogy egy gyerek veszélyeztetve van, az időben megtett, és a gyerek tüneteit pontosan leíró jelzés túlzás nélkül életet menthet.
A gyerek biztonsága az első!
A gyermekjóléti szolgálatnak bármilyen bántalmazást, veszélyeztetést, elhanyagolást vagy a gyerek saját magát veszélybe hozó magatartását jelezni lehet. Súlyos bántalmazás vagy életet veszélyeztető helyzet, sérülés észlelése esetén, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak (akik hivatásszerűen foglalkoznak gyerekekkel) hatósági intézkedést kell kezdeményezni, azaz értesíteni kell a gyámhivatalt és/vagy a rendőrséget. Sok esetben egy ilyen jelzés konfrontációt is jelent, konfliktust vagy vitát. Ezeket a helyzeteket a gyerek érdekében a szakembereknek be kell vállalniuk, mert a gyerek jóllétéért mi vagyunk felelősek. Az ő biztonsága az első, de a jelzésnél természetesen gondolhat a szakember a saját biztonságára is. Lehetőség van kérni a jelzés zártan kezelését, de előzetes esetkonzultációt is kérhet a gyermekjóléti szolgálattól az, aki bizonytalan abban, hogy hogyan tegye meg a jelzését.
Az elmúlt években, a jelzőrendszer hiányosságai miatt bekövetkezett súlyos gyermekbántalmazás esetek miatt, a jogszabályok ma már azt is tartalmazzák, hogy ha egy jelzőrendszeri tag nem tesz eleget jelzési kötelezettségének, vagy nem teljesíti együttműködési kötelezettségét, akkor ellene fegyelmi eljárás indítható. A munkajogi felelősségen túl büntetőjogi felelősség is felmerülhet, ha a jelzőrendszeri tag súlyosan vét a szakmai szabályok ellen, felmerülhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye. Nyilván nagyon fontos, hogy egy jelzést ne a jogi következmények elkerülése miatt tegyen meg egy szakember, hanem azért, hogy a gyereket védje, óvja. De jó tudni, hogy egy-egy elmaradt jelzést követően a szakmai felelősségvállalást ki lehet egészíteni jogi felelősségrevonással is. A teljes anyagot itt olvashatod el !
